Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - Az uradalom népének munkaköre

zése a város felé is elindította gyermekeiket, akik a munkás­osztály sorait erősítették. Ha a majorban egyáltalán rangsort lehetne felállítani az egyes foglalkozások, beosztások között, az iparosok minden­esetre az intéző és a gazda után következtek. Ezt éppen a kon­venciós földek kiosztásának hagyományai is mutatták, mert eze­ket "rangsorban" kapták meg. Első helyen állott az intéző, majd a gazda, a pallér és az erdős következett, a sort az iparosok folytatták, s csak végül maradtak a cselédek. Az iparosok is konvencióban kapták meg bérüket, de ez magasabb volt a cselédek bármelyik csoportjánál. Az iparosok bére között azonban nem volt eltérés, mindegyikük azonos kon­venciót kapott: 20 q gabona: 16 q kenyérgabona (12 q buza és 4 q rozs), valamint 4 q árpa, 8 méter keményfa, házaszállitva^ 2 liter tej naponként, 40 pengő készpénz negyedévenként, 1 kat. hold illetményföld, IOODÖI konyhakerti föld, szabad sertéstartás, - libát, kacsát nem tarthattak, de tyúkot bármennyit, az anyagi erejükhöz képest. Lakásuk különálló: egy szobával, konyhával és kamrá­val. Ez is megbecsülésüket mutatta. Pm. : Az uradalmi kovács nagyszerű munkát végzett a szekér megvasalásával. - Többen is felkeresték az uradalmi bognár műhelyét. Az uradalmi mesteremberek szép példáját ad­ták az összefogásnak. b. ) ERDŐS - Az uradalom erdejének müvelésével, ki­termelésével foglalkozó egyén, aki az erdőben dolgozó, s neki alárendelt munkásokat irányította, munkájukra felügyelt. Ezen­kívül védte az uradalom faállományát és az erdőben élő vadakat gondozta, valamint óvta ezeket a vadorzóktól. Az erdős elnevezéssel népünk nemcsak a foglalkozás­ra mutatott rá, hanem a képesítésére is. Az erdős az a sze­mély, akinek nincs képesítése, szakiskolája, hanem csak ugy "leste el" a tudományt, s a gyakorlat tette "mesterré". A szak­iskolát végzetteket erdésznek nevezik. Az erdész munkájának főidényét a tél és a kora tavasz jelentette. Decemberben megkezdődött a fa kitermelése, s ez tartott március végéig. Csak a legzimankósabb napokban szüne­telt a munka, egyébként a munkásokat nem riasztotta el sem a hideg, sem a hó. Ezalatt az idő alatt 60 - 80 ember munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom