Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - Körültekintés a cselédek világában

kedvenc széljárás idején behatolt a lakásba, s a kellemetlen szag az egész lakást átjárta, egészségtelenné tette. Tehát nemcsak a lakók rontották a levegőt, hanem az ólak bűze is. Az ivóviz-ellátás is sok nehézséget jelentett és sok fáradságba került a beszerzése. Ezenfelül az a veszély is fennállott, hogy egészségtelen, ivásra nem alkalmas vizet vittek haza. A major területén vagy egy hosszú ház esetében csak egy kutat lehetett találni, amely a lakásoktól sokszor 100-150 m-nyi távolságra esett. Elképzelhető, hogy egy nagymosás esetében hányszor kellett megtenni a hosszú utat a cselédasszonynak, mig befejezte munkáját. A kut inkább közelebb feküdt az istállóhoz, ahonnan a vályúhoz naponta háromszor is kiterelték az állatokat. Ezek a kút köré piszkitva, a kútkáva környékét is szenynyessé tették. A káva melletti nyilasokon a vödörből kicsordogáló viz visszahullott szennyezetten a kútba, melynek vizét megfertőzte, s az egészségre veszélyessé vált. Ezzel mit sem törődtek a kastélyok urai. Az árnyékszék kérdése is sok problémát vetett fel az egészségügyi hatóságok részére. A legtöbb helyen nem is volt, s a trágyadombok mellett, bokrok mögött, az ólak védelme mellett végezték szükségletüket, rontva vele a levegőt. Ha volt is árnyékszékük, azt is a lakásukkal szemben fekvő ólak mellett állitották fel, igy ez sem sokat javitott az egészségügyi viszonyaikon. Éppen a hiányos és egyoldalú táplálkozás, a zsúfolt lakás, az egészségtelen körülmények, a ruházat hiányosságai következtében hatalmas pusztitást végeztek a cselédek körében a különböző betegségek, közöttük a tüdőbaj, amelyről már úgy beszéltek, mint "magyar betegség"-ről. Különösen a 20-as években pusztított legjobban a tüdőbaj, s vele párhuzamosan magasra emelkedett a csecsemőhalálozások száma a cselédcsaládoknál. A csecsemők magasra emelkedett halálozási számát a háború utáni bekövetkezett élelemhiánynak, az asszonyok háború alatti megerőltető munkájának, s nem utolsó sorban a háborúból hazatérő katonák leromlott kondíciójának tulajdonították, mely okok a háború után még évek múlva is hatást gyakoroltak a születendő gyermekek szervezetére. A halott anyakönyvben a leggyakrabban ezt a bejegyzést találtam a halál okának: "Vele született gyengeség. " - "Görcsök". A vele született gyengeség nem lehet másként, mint a gyenge táplálkozás következménye. - A tüdővész inkább az iskolás koron túli korosztályok között pusztított.