Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - Körültekintés a cselédek világában

távolmaradni az iskolától, s emiatt sokan legfeljebb csak a 3. vagy a 4. osztály elvégzéséig jutottak el. Igen elszomoritó látványt nyújtottak a hiányos öltözetben didergőj az iskolából hazafelé tartó cseléd- vagy zsellérgyermekek. Sokszor nem is rájuk illő ruhát viseltek, mert egyik a nagyobbik testvér cipőjében tipegett, a másik egy rá nem illő kabájtban sietett haza, az otthonába. Nem egy gyermeknél fordult elő, hogy az alsónemük közül csak felnőtt korában ismerte meg az alsónadrág viselését, amikor a saját keresetét fordíthatta ennek megvásárlására. Ez az egészséghez, a tisztasághoz tartozó ruhadarab náluk akkoriban luxuscikknek számított. A téli, hideg napokban mi maradt tehát a cselédgyermekeknek? Ha az egészségüket óvni akarták, maradtak a zsúfoltan lakott szobákban, ahol csak a legszükségesebb ruhadarabokat vették fel magukra. Télen tehát a hideg, a rossz idő, ősszel, tavasszal pedig a munka tartotta távol őket az iskolától. Nehéz sors jutott tehát már a legkisebb koruktól kezdve a majorok népének. Csoda-e, ha sokszor elégedetlenkedtek? Szavukat hallatni nem nagyon merték, hiszen ennek az lett a következménye, hogy "szólitás "-ra rendelték a hangoskodókat, s azonnal kezébe nyomták a cselédkönyvüket, vagyis kiadtak rajtuk. Szólnom kell a lakásukról, ahol életük egy részét leélték. Nálunk a lakás külső állaga ellen nem merülhetett fel kifogás, hiszen cserép fedte a lakások tetejét, téglából és nem vályogból készültek a falak, sőt a legtöbb szoba nem földes, hanem padlós volt. A konyha földje pedig téglával boritottan készült. A büki uradalom példája kivételt képezett, mert a cukorgyár idejében az akkori viszonyokon túlmenően igyekeztek a lakásokat felépíteni, illetve átalakítani. Sok helyen nyirkos, földes, nyirkos, penész-szagú, dohos szobák fogadták a belépőt. Az egészségügyi követelményeknek meg nem felelő anyagból: vályogból, kiégetetlen téglából készültek a falak, amelyek hamarosan nyirkossá, nedvessé váltak, igy a betegségek fészeivé lettek. Az ablakok is úgy készültek, hogy nem lehetett azokat kinyitni, igy a szellőztetést nehezen lehetett megoldani. Mindezeket a büki uradalomról nem lehetett elmondani, de itt is jellemzőként szerepelt a lakás zsúfoltsága és a közös konyha használat, valamint a lakások előtt húzódó gazdasági udvar a maga bűzével, egészségtelen levegőjével. A lakás zsúfoltságát nemcsak a sok gyermek idézte elő több helyen, hanem az is, hogy egy szobába két családot, s nem