Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - A büki uradalom

A birtok talaja nagyon jó termőképességünek bizonyult, különösen a Repce folyó mellékén találhattunk termékeny földeket, dús humusztartalommal. Csak a külső határrészen, a birtok északkeleti területén agyagosabb az altalaj. Némelyik részen kavicsréteg is helyezkedik el, de ez is egy méternél mélyebb réteg alatt. A szárazságot ezek a táblák is jól birták. Leggyengébb minőségű föld az Irtás nevü határrészen feküdt, de ezeken találhattuk a rétet és a legelőt. Az uradalom földjei szinte teljesen sik vidéken feküdtek, mélyebb fekvésű a Repce völgye, amely éppen ezért többször is szenvedett az áradásoktól, mig el nem készült a védőtöltés. A vidék éghajlata általában mérsékelt, de az osztrák Alpok közelsége miatt gyakoriak a hideg szelek és a hirtelen lehűlések. Ez okból a nyári időszakban, - július és augusztus hónapokban, - nem ritkák az égiháborúk, de sokszor szenvedett a gazdaság jégkárt is. A csapadék közepesnek mondható, 600-700 mm között váltakozik évente, de a csapadékelosztás nem egyenletes. Legtöbb az őszi hónapokra jut. Ennek ellenére nagyfokú aszálytói nem kellett tartani sohasem. A birtok határai északról a meggyespusztai Valkó-birtok és a Bauer-Skublice tormáspusztai uradalom, keletről Lócs község gazdái és a büki plébániai birtok, délről Bük község gazdáinak, mig nyugatról Csepreg község gazdáinak területe. A Szapáry-uradalom Szombathelytől 26 km , Soprontói 40 km, Kőszegtől 19 km, Sárvártól 27 km-nyi távolságra feküdt. Ezt az aránylag kedvező fekvést, helyzeti előnyét a jó utvonalak még jobban elősegíthették, hiszen a piacot négy irányban is megtalálhatják. Mivel Bük községben nagyon sok zsellér és törpebirtokos élt, az uradalom a munkásokat helyben is megtalálta. A cselédség legnagyobb része azonban vidékről került ki, csak csekély hányada volt helybeli. Ok inkább csak az alkalmi munkákat - kapálás, szénakaszálás, aratás - vállaltak. A cselédek pontos számát most az évtizedek távlatából az irásos anyag teljes elpusztulása miatt nagyon nehéz lenne megállapítani, de a még meglévő lakások felmérése és a hajdani lakók felkutatása alapján igen megközelítően pontos számadatokat nyújthatok: 1. Kastély és az ezt körülvevő park 2. A grófi kocsiszín 3. Parádéslovak istállója