Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - A kilencgyermekes cselédasszony

A lakással szemben helyezték el gazdasági udvaru ­kat , a disznóólat, a baromfi-ketrecet és az árnyékszéket, a lakásajtótól mindössze 15-20 lépésnyire. Ma nemcsak a virágos udvar jelzi a változást, hanem az ólak is eltűntek a lakás bejá­rata elől. Ezzel egészségesebb körülményeket is teremtettek. A Lenin utcai RÖVID-HOSSZÚHÁZ-ban sok minden meg­változott. A külseje ugyan maradt a régi formában, de belül nagy átalakításokat végeztek. A nagy, közös konyhának egy ré­szét lefalazták, s az első részben előszobát alakítottak ki, igy a hátulsó része maradt meg konyhának, melyhez a volt kam­ra egyik sarkát is hozzávették. A cselédcsaládok életében döntő szerep jutott a feleség­nek, az édesanyának, mint ahogy ezt a vázolt életrajz is világo­san bizonyítja. Az édesanya lényéből fakadó, szuggesztív erő ki­sugárzott az egész családra, az apára úgy, mint a gyermekekre. A folytonos munka, az állandó gond készenlétben tartotta erejét, hogy ezzel teljes életét a környezete kiszolgálásának szentelje. A szülés fájdalmait is milyen hamar el tudta felejteni, s nemtörődve az újabb nehézségekkel, vállalni merte a további gyermekáldást. Pedig a szüléseket is milyen körülmények előz­ték meg! Áldott állapotában szinte az utolsó napig teljes erejé­vel végezte úgy a házkörüli, mint a mezei munkákat. Orvos egyáltalán nem, de a bábaasszony is csak nagyon ritkán jutott ki a majorba, a szülések levezetéséhez. A hivatalos egészség­ügyi személyek távollétében a szüléseket az orvoslásban gya­korlott öregasszonyok vezették le, hiszen a falubeli bába mesz­sze lakott. Mire megérkezett, arra a szülést levezették , el­végezték. Bár az első világháború után következő években köte­lezővé tették legalább a szülésznő hivását a szülésekhez, ezt a lakott helyektől távoleső majorokban nem tudták a gyakorlatban megvalósítani. NÉMETH JÓZSEFNÉ is mind a tiz gyermekét a csalá­di körben szülte meg, közöttük hatot távol a falutól. Ez utóbbi helyekre mindig csak a szülés után érkezett meg a bábaasszony, akinek már az ellenőrzés jutott. Amint a sok gyermeket világ­rahozó asszony elmondta, szerencse, komplikáció nem lépett fel, a szülések simán megtörténtek. Nála is, akár a legtöbb cselédasszonynál, nem a szülések jelentettek problémát, hanem a gyermekek felnevelése és élelmezése. A NÉMET-CSALÁD kilenc élő gyermekének életútja na­gyon eltávolodott a major levegőjétől, s más területen igyekez­tek érvényesülni. Különösen vonatkozik ez a fiúkra, hiszen mind­egyikük távol került a mezőgazdasági munkától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom