Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - A kilencgyermekes cselédasszony

elmehessünk, együtt indultunk el a legényekkel. A zenét a cigányok szolgáltatták. Sokszor a házaknál is rendeztünk táncos összejöveteleket, de ide csak a jóbarátokat hivták meg, s citeraszóra táncoltunk. Ünnepnapokon nagyon kedvelt szórakozásunknak tartottuk a köcsögözést. Szükséges kellék: egy rossz állapotban lévő tejesköcsög és nyolc-tiz fiatal. Felálltunk körbe, a köcsögbe pedig köveket tettünk. Az egymástól pár lépésre álló társnak dobtuk át a köcsögöt, jól megrázva, hogy minél jobban zörögjön. Aki elejtette, fél lábra állt. A fonózás-ban tiz-tizenöten vettünk részt. Sorba állva megfogtuk egymás kezét, majd az első visszafelé jövet átbújt a mögötte lévők összefogott keze alatt. Amikor a végére értek, visszabújtak. A játékra, a szórakozásra nem sokszor jutott idő. A munka töltötte ki életünk legnagyobb részét, legkisebb korunktól kezdve. Kezdőként pl. az egyezésre kettőnket állitottak be egy répasorba, s egy rend elvégzéséért öt krajcárt fizettek. Ennek az értékét összehasonlíthatjuk egy liter tej hat krajcár árával. A munkánkat mindig a pallér őrizte ellen, nehogy gaz maradjon a földben. Húsvét vasárnapján kimentünk a rétre, ahol piros tojással játszadoztunk. Feldobtuk magasra és elkaptuk. A tojást "börzsönnyel" festették meg, melyet a boltban vásároltak meg szüleink. Sokféle szinü börzsönyt lehetett kapni. Az ügyesebbek viasszal irták meg a tojást, s ezt adtuk a legényeknek, mikor húsvét hétfőn locsolni jöttek. Pünkösd napján "pünkösdi királyné járást" csináltunk házról-házra. Egy nagy csipkekendőt teritettünk a kijelölt királyné fejére, melyre még egy koszorút is helyeztünk. A kendő négy sarkát pedig egy-egy leányka fogta. Mikor beérkeztünk valamelyik házba, a következőt énekeltük: