Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)
nem tuta az ember magát kiszámitani. a tavaszi szántást 7-ikén akartuk kezsdeni, jó is let vóna, de 7-ikén regei elkezsdet a hó esni, sok hó leeset, de el is ment, sár let belüle és az esö is mindég szemetelt, igy nem lehetet szántani. 15-ikén mentünk ki szántani, igen jó idő vót, de másnap feltámat a hideg szél, anyira fut, hogy az ember, jószág alig álta ki negyed napig; a fődet is anyira kiszárijtota, hogy nagyon kemény let. József napján délután nagyon jó időre fordult, ami nyárnak oda ilet vóna, lehet szántani, ganajt hordani; ekor vetetem el az árpát garétal, igen jó idő vót, egész márcsius felétül, lehetet dógozsni, a szőlőket jobadán kinyitoták, aki ráért; én a zsabot 31-ikén vetetem, de a főd nagyon száraz vót, alig lehetet szántani, kifuta a szél, meg a jó meleg megszárajtota. Április húsvétra eset, beköszönt ojan hideg szélei, hogy az ember alig ált a határba, nem is álta vóna ki és fojtata 10-ikéig, inen már egy kicsit enyhébre fordult és száraz, szeles idő a fődet is nagyon kiszárajtota; a vetések is nagyon roszul kőtek, a tetejirül nem is tudót kikélni, az őszik is viszamaratak. 15-ikén let egy kis eső és jó idő, ekor kezstek életre kapni ugy a vetés, mint a mező; a kukoricsát is 16-ikán kezstük vetni jó munkába, aki össze nem vót vágatva, nagy ára vót mindenek, a buzáér atak 25-26 ezer koronát, a Kukoricsáér 12ezer koronát, egy tojás 25 korona, egy kila hus 800-1000 korona, egy mázsa széna 6-7 ezer korona, egy lóér 400.000 ezer, egy tehén 200.000 ezser korona, szóval mindent magával vit; egy pár csizma 20-22 két ezer korona, egy méter gyócs 1500 korona - nem lehetet leirni a nagy drágaságot, mer a pézsnek nem vót értéke. 23-ikán a határunkba nagyon jó eső vót, meg 24-ikén is sok nejen vizs vót és jó idővel végezste, egy kicsit hivesen. Május is elég jó idővel kezste, jó melegen, de let utánna 3-ikán egy kis eső is; vótak elég szép vetések, a koraiak rogyásra készültek. 7-ikén mentem ki a határba széjel nézsni, nem ugy ált, mint ahogy monták, igen kivánta az esőt, minden roszul nézset ki, a tikasztó meleg idők nagyon megakadájozsta a fejlődését, a tavasziak nem is tutak rendesen kikélni, se árpa, se zsabok, de semi, csak a nagy drágaság vót. egy fél talp 1725 korona, egy 6 hetes malacs 12000 korona, egy tehén 4-500. ODD ezer korona, egy 6 forintos lajbi 36.000 ezer korona, egy kis orvoság 2880 korona, szóval minden magával vite az árát. a jó Isten az időt is ugy kormányozsta, hogy az emberek közsöt ne legyen megelégedés, mer igen nagy telhetelenség uralkodót, nem vót megelégedés, meri az időjárás, eső hiányábul, szorult hejzsetre mutatót és május száraz melegen végezste, aminek a let a következménye a nagy hőségután, hogy űrnapján, 31-ikén nagy károkat tet mindenfelé, a sele vőgyén a szőlőinket tejesen elváta a jég, ojan nagyszemü jegek estek, mint