Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)
hideg vót. 21-től kezsdet jó tavaszi idő fordulni és fojtata végig jó idővel. Február is hidegei és zsuzsosan köszönt be. Márcsius jó idővel kezste, ugy hogy az őszi szántásba lehetet vetni; igen jó vót 21-ig, 21-ikén let ojan eső jegel, hogy a határról alig tudtunk hazajöni, igy szűnt meg a mezseji munka, vót elég eső, sár. Április hivesen kezste és fojtata végig szárazon, hivesen, nem vót nevelő. Május is hivesen kezste, aminek a következménye a let, hogy 3-ika viradóra lefagyot a szőlő, dió, a Gabona is, ami a fejet kihánta. 4-ike viradóra még hidegeb let, úgyhogy ami szőlő megmarat, azt mind leete, nem maradt semi. a cserebogár is, a hernyó is meget mindent, amit tudót, ez a május nem vót nevelő, kevés eső vót, ha vót is, mindég hideg vót utána és a szél azson módon kifuta. sovány aratásnak nézstünk elibe, a buzáér már 14 forintot atak.^kukoricsáér 8, Árpáé 7 forintot. Julcsa jányom is Május 2-ikán esküdöt Homoja Lajos fiamal. ez a hónap mostoha vót. Junius is elég mostoha vót, 13-ikán vót jó kis eső, e vót nevelő, mer nem vót hideg, az aratás korán ment végbe, nem vót eső, az élet is nagyon ritka vót, nem fizsetet, nem tőt, fele magot se adot, mer igen gazsos vót, sok vót a repcsin. öszeszetem 2 mázsát, ha nem töbet pedig jobadán kiperget, azér buzsa let 46 m 44 kila, Ár 37 m 4 kila, Gabona 11 m, Zsab 3 m, Összesen 97 mázsa 48 kila. a buzsáér atak 16 forintot. Augusztus elég szárazson kezste. a kukoricsáho vékony bizsodalom vót, mer a pondró, száraz idő nagyon megrongálta; az nem vót ojan nagy baj, nagyob vót az, hogy kitört a világháború, a monarkhiának kelet elsőnek leni, a szerbekre meni, a muszka bizstata; a porosz verekedet a muszkával, Fancsiával; amijeink a szerbei, oroszai; minálunk se hikálták, ha nem kidobolták, hogy minden hadköteles ki hon szolgált, 24 óra alat jelenkezsen, ami meg is történt 42 évesig, vót sirás elég, az fiam is akor ment el, hazsa se jöt töbet, a lovainkat is oda kelet adni, éntőlem is elviték mind a két lovamat; bajba vótam, se fiam, se lovam, mer a fiamat is elhivánták, it hagyot 3 árvát; vót bajom, mer járó marha nékül maratam, veni nem tutam, mer megint csak elviték vóna. 11 nemzet álot harcsba mind a monarcsikiával Vilnius német császárra; jóban a magyarok győzstek, de fordult a sor, hogy a mijeinknek kelet engedni, mer a muszka rengeteg vót, méghozsá sok vót a hazsaáruló. az országba a kárpátokon, alogutakon betörtek, már a maros szigetére, ahonan a mijeink harmadnap múlva viszaverték töb részit, megsemisiteték, töb mint 10 ezer muszka veszet el a nagy harcsba, de a porosz is jól csinálta, a mijeinkéi egyesülve 50 ezer muzskánál töb halót és sebesült marat a csatatéren; irtózsatos vérontások vótak, amit a történelem nem jegyez, az én józsi fiam is ot szenvedet más országon, nem