Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)
Gyenizse Lajos visszaemlékezései
ben semmi eső nem volt, száraz idő járt, még november is az lett. E 2 hónap alatt mind össze 7 mm. eső volt. Családi állapotomban annyi változás történt, hogy octóber 1-sejére a Károly fiam hazajött, a 3 évi katonai szolgálatott kitöltötte, de már novemberben 1-gyel fogyott a Család, mert a Krisztina Leányom meg férjhez ment, igy fogyott a munkaerő a háznál. Ez évben alacsonyodtak a termény és jószág árak is, ugy hogy ezért az árért csak az adott el, akinek muszáj volt, a ki máskép pénzhez jutni nem tudott. 1914-ik év emlékezetes, még pedig arról, hogy ez évben tört ki a világ háború, ez az év is elég csapadékos volt. Leesett hó 30 czm. , Eső pedig 682 mm. éven át. Ez év sem volt csapás nélküli: áprillis 6-ika reggelén Dér volt, 19-20 is Deres lett, a május 3-ika reggelén olyan Dér s fagy lett, hogy a szőllő 90 % ka, a gyümölcs 30 % ka lefagyott; a 4-iki reggeli fagy erősb Dér s fagytól a hasban levő rozsnak 25 %-a lett a fagy áldozata, amit szaporitott a 14-iki Dér is; a Búzákat pedig meg lepte a rozsda, mi miatt aszott és silány lett a szeme, ezek miatt nem is lett az őszi gabona jó fizető, a tavasziakban nagy kárt tett a még a tarlón kint, a Julius 23-ánni zivataros eső és 26-án keletkező zivataros orkán, jeges eső kíséretiben, ami nem csak szétturt mindent, hanem el is áztatta azt. Ekkor futott szét az távirati hir, hogy minden volt katona 24 óra alatt rukkoljon be a káderjához, az előtt 1 hónappal lőtték agyon a szerb bérenczek Ferencz ferdinánt trón örököst és nejét Szerajevóba, s emiatt ütött ki a háború. Bizony ez év első felében nem csak lealacsonyultak ugy a termény és jószág árak, hanem ezeknek a kereslete is meg állott. A mozgósítási hirre Julius 28-án berukkolt a két fiam, a 3 arató részes és a gazd. cselédjeim közül is 2-tő. 1-egész hétig szünetelt minden gazdasági munka, mert a ki nem volt berukkoltattható, annak elég volt a jószágok legeltetését is el végezni. Az Anti fiam nem rukkolt be, mert az testi fejletlensége miatt a 912-ik, 913-ik és a 914-ik évi sorozásokon nem vált be. 1-hét el telte után női munka erővel tudtuk a mező gazdasági munkát meg indítani, a melly munka nem lett halladós. keservessen ment végbe a cséplés is, ezen kivül a többi őszi munka is. Az éves cseléd helyét nap számos valakivel pótoltuk, a vasárnapokon pedig - magad uram ha szolgád nincs, vagyis magunk gondoztuk a jószágot. Bizony csülökre kellett álnunk. Év végéig kissé meg szokták az emberek az állandó foglalkozást, igy a következő év elején sikerült a szügséges éves munka erőt beállítani.