Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

ben semmi eső nem volt, száraz idő járt, még november is az lett. E 2 hónap alatt mind össze 7 mm. eső volt. Családi állapotomban annyi változás történt, hogy octóber 1-sejére a Károly fiam hazajött, a 3 évi katonai szolgálatott ki­töltötte, de már novemberben 1-gyel fogyott a Család, mert a Krisztina Leányom meg férjhez ment, igy fogyott a munkaerő a háznál. Ez évben alacsonyodtak a termény és jószág árak is, ugy hogy ezért az árért csak az adott el, akinek muszáj volt, a ki más­kép pénzhez jutni nem tudott. 1914-ik év emlékezetes, még pedig arról, hogy ez évben tört ki a világ háború, ez az év is elég csapadékos volt. Leesett hó 30 czm. , Eső pedig 682 mm. éven át. Ez év sem volt csapás nél­küli: áprillis 6-ika reggelén Dér volt, 19-20 is Deres lett, a május 3-ika reggelén olyan Dér s fagy lett, hogy a szőllő 90 % ka, a gyü­mölcs 30 % ka lefagyott; a 4-iki reggeli fagy erősb Dér s fagytól a hasban levő rozsnak 25 %-a lett a fagy áldozata, amit szaporitott a 14-iki Dér is; a Búzákat pedig meg lepte a rozsda, mi miatt aszott és silány lett a szeme, ezek miatt nem is lett az őszi gabona jó fi­zető, a tavasziakban nagy kárt tett a még a tarlón kint, a Julius 23-ánni zivataros eső és 26-án keletkező zivataros orkán, jeges eső kíséretiben, ami nem csak szétturt mindent, hanem el is áz­tatta azt. Ekkor futott szét az távirati hir, hogy minden volt katona 24 óra alatt rukkoljon be a káderjához, az előtt 1 hónappal lőtték agyon a szerb bérenczek Ferencz ferdinánt trón örököst és nejét Szerajevóba, s emiatt ütött ki a háború. Bizony ez év első felében nem csak lealacsonyultak ugy a termény és jószág árak, hanem ezeknek a kereslete is meg állott. A mozgósítási hirre Julius 28-án berukkolt a két fiam, a 3 arató részes és a gazd. cselédjeim közül is 2-tő. 1-egész hétig szünetelt minden gazdasági munka, mert a ki nem volt berukkol­tattható, annak elég volt a jószágok legeltetését is el végezni. Az Anti fiam nem rukkolt be, mert az testi fejletlensége miatt a 912-ik, 913-ik és a 914-ik évi sorozásokon nem vált be. 1-hét el telte után női munka erővel tudtuk a mező gazdasági munkát meg indítani, a melly munka nem lett halladós. keservessen ment vég­be a cséplés is, ezen kivül a többi őszi munka is. Az éves cseléd helyét nap számos valakivel pótoltuk, a vasárnapokon pedig - ma­gad uram ha szolgád nincs, vagyis magunk gondoztuk a jószágot. Bizony csülökre kellett álnunk. Év végéig kissé meg szokták az emberek az állandó foglalkozást, igy a következő év elején sike­rült a szügséges éves munka erőt beállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom