Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

amióta gazdasági Tudósitói teendőket is végzek. 1917 év óta pedig a háborús vagyon és Jövedelmi adók életbe léptetése óta meg kényszeredve is lettem éven át mindent felirni, xnert másként lehetettlen tiszta képet mutató adó vallomást be adnom. Megjegyzem, hûgy a mult század beli Pásztor számadók, öreg bujtárok is a Juhnyáj, a Barom s ménesekről a fenti rovás számokkal vezettek elszámolást a Jószágokról, a mit őriztek. Az 1870es években is még ez divatozott, csupán 1 volt olyan számadó, a ki a rováson kivül Naplót is vezetett, a mi mindég a kabát zsebében volt. Ez a Félegyházi Rády Mihály számadó volt, a rovást pedig a számadó öreg bujtárja kezelte. Az 1907-ik év száraz jellegű volt, nyáron a rozs szalma kazal alá járattuk a marhát, ugy elsült a mező. ez a forróság az év 2-ik felében kezdődött, a termés a normálisnál jóval kevesebb lett. az egész évi csapadék nem volt több, mint 44 cz/méter hó és 312 mi Ili/méter Eső, Az 1908-ik év jobb lett, mert több lett a csapadék, a tavasz s a nyár erősebb volt, mint az ősz. éven át leesett: 94 czm. hó és 380 mm. Eső. Ez év nevezetes lett a bő bortermésből, ez sokkal nagyobb volt az 1878-ikitől; ekkor 15-20 akó lett holdján, most pedig 908ban 40 hektó liter, átlagban holdanként, eggyes helyeken még ennél is több, és ez a bő termés nem csak Halason volt meg, hanem országossan is. ekkor sem volt elég hordó, ép ugy mint 78 ban, e-miatt késő ősszel sok helyt fagyon meg hóban szüreteltek, néhol le se szedték a termést, hanem bekapálták, földdel letakarták, és tavasszal kikapálláskor szedték le a szőilőt, a mikor sokkal kevesebb lett a lé. Ez időben is kapós volt ám a Bor ivó vendég, az uj hordók literje 4 krajczár 8 fllr volt; a must literje 6, 5, 4 flir lett, utóbb még 2 fllr. lett szüretben, igen kedvező idő járt a szőllő érésre ez évben. Peronoszpóra, s más szőllő betegség nem uralkodott. Itt jegyzem meg, hogy a.Halasi határ beli szőllőkben a Peronoszpóra, mint szőllő levél betegség 1894-ik évben lépett fel, szüretre már nem volt levél a szőllők vesszején, mind elszáradt s lehűlt, az óta van a Permetezés, az előtt nem volt soha. 908 év novemberében már beaït a tél. a halasi örzsébeti vásárkor fél lábszárig-érő hó voit, s e hó 16, 17, 18-án oly hideg lett, hogy a hőmérő -19 G -kott mutatott napközben is. Deczember elején kiengedi, s a hó elolvadt, ugy hogy szántani lehetett. 908-ban sorozták be a Lajos fiam katonának a 38-ik gyalog ezredbe, s ennek a 4-ik századához lett be osztva az őszi berukko-