Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

VIII. KINCS GYÖNGYIKE - Feldebrő (Heves m.)

kézzel a kádba került és lábbal taposták, kellőn fűszerezve, belekerültek a hasábok is, még birsalmával is izesitették. Jelentős szerepe volt a füstölthus fogyasztásánál. Sütés-főzés tárgyai. Mint a lakóház berendezésénél arról már volt szó, hogy a legtöbb helyen télen'a lakószobában volt egy falba rakott tűzhely és azon főztek, az adta a meleget. Tüzelőanyag a fa, csutka, szárizik. Vastüzhely még csak kivételes helyen volt. Ennek őse a "csikósparhelt", melynek sütője, egy száritója volt, négy vaslábon állt. A főzőedények öntöttvasból készültek, különböző méretű fazekak, serpenyők, lábasok, de volt cserép, bádog készitésü is. A vasfazék kétféle volt: üstházas, vagy beépitett üstalaku vasfezék, mely zsirsütésre, krumplifőzésre, vizmelegitésre szolgált. A laposfenekü vasfazekak főzésre valók tűzhelyen. Főzésnél a 25-30 literes kétfülü cser ép fazék ak a t kétféle módon is használták. 1. Elkészitették bele a töltött káposztát, betették a már előre befűtött kemencébe és az ott lassan megfőtt, csak tálalni kellett. 2. Egy másik főzési mód a nagy cserépfazékban: "1908 tavaszán egy lakodalomban láttam. Vályogtéglából mintegy méter magas, két négyzetméter felületű szabadtüzhelyet emeltek az udvar szélvédett részén. A közepére tüzet raktak jó száraz fából és a VIII-8. ábra. A sütés-főzés eszközei: 1. vaslábas, 2-3. tepsik, 4. palacsintasütő 5-6. fakanalak, 7. tésztaszűrő fakanál.