Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

VIII. KINCS GYÖNGYIKE - Feldebrő (Heves m.)

az un. "kenyérkosarat" is. Ez már készült díszesebb kivitelben is, szines fonással, váltakozva piros-zöld szinben, zsupszalmából. A fogyasztás alatt levő kerek kenyeret és a maradék kenyeret is benne tárolták, ruhával letakarva, védve a kenyeret a száradástól. Tárolási helye: az elsőház jobboldali szögletében levő saroklóca asztal szögletében. A kenyérsütés után nemcsak a friss kenyér, de a tárgyak is visszakerültek a tárolási helyükre. A tésztakészités eszközei: sodrófa (nyujtófa), gyurótábla, kalácsdagasztó kisteknő - ezeket a kamrában tárolták szögre akasztva. A nyujtófát később vászonból kivarrt sikálótartóban tartották. Mig formázok (pogácsa szaggató csillag, szivminta, stb.) nem voltak, a tésztát kézzel formálták. A formázókat vásárokon árulták, kanalak mellett tartották. A t ej feldolgozásának eszközei:A tejtermelés falusi viszonylatban igen jelentős tevékenysége volt a paraszti családnak. Ahol tej volt, ott minden volt. Ahol nem fejtek, ott nagy volt a szegénység. Általában az asszonyok fejtek, de volt ahol a fiatalabb férfi sajátitotta el a fejést. A tejet nem lehetett értékesiteni, legfeljebb feldolgozva vaj, turó, tejfel formájában. Az sem volt olyan egyszerű, hiszen a közelben nem volt piac . Ezért kéthetenként összegyűjtötték a tehénhasznot és 15-20 km-t kellett gyalogolni, ha valamit el akartak adni. Egerből, Szalókról 5 6 VIII-7 . ábra. A tejfeldolgozás eszközei: 1. fejőszék, 2. sajtár, 3. tejesfazék, 4. köpülő, 5. tejfeles szilke, 6. kerek kanál