Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

VII. REVUCZKI BÉLÁNÉ - Albertirsa (Pest m.)

több hust ettek.Ma ugy mondják, hogy egyformák voltak a szegénységben. A több földön többet kellett dolgozni. A cserépedények A cseréplábast a szabadtüzhelyen használták nyáron és télen bent a szobában a "sporhéton". Vasháromlábra állították a szabad tüzelésű tűzhelyen. Főleg leveseket főztek benne. A lekvárokat csak c s e r é pf a z e k akban tárolták. Lakodalmakkor csak üstökben főztek. A mezőn viszont csak bográcsból. Az aratóknak hazulról hordta a család az ebédet, még Pilisre, Monorra is mindennap. Szüretkor birkagulyás levest főztek bográcsban. A cserépedény helye a mestergerendán, a polcon volt. Nem állitották nagyságrendbe, mert nem volt több egy háznál, mint 2-3 darab. Söprünyéllel szedték le a polcról, ahol nem a talpán állt, hanem oldalt fektetve, mert ugy tették fel, hogy beledugták a söprünyelet, feltették fektetve és kihúzták belőle a söprünyelet. Még ma is található ilyen polc pl. Tessedik Sámuel u. 25. sz. házban, amelyet le is rajzoltam és itt mellékelek (VII-1-3. ábra). Cserép tésztaszürőt nem ismertek. Valamikor szitán csurgatták le a tésztáról a vizet. Csak bádog tepsik voltak, mindent abban sütöttek. Amikor az asszonyok ebédet vittek a mezőre, a levest két cserépfazékba tették, amely bele volt kötve s t v e r ny i c s k é b e , madzaghálóba, a fazekakat lerakták kis cseréptányérral. A salátát, hust, kenyeret kosárba tették, a kosarat belekötötték batyuzó hamvasba, a hátukra vették, elől összekötötték. Mivel mind a két kezük foglalt volt, ezért nem tudták a hamvas csomóját tartani vagy igazitani, és ezért, hogy hátra ne csússzon fel a nyakukba, a hamvast elől madzaggal a félszoknya övpántjához kötötték. Nagyon nehéz volt igy ebédet vinni, mert akkor volt a legmelegebb is, és ha a dolonákon túlra kellett menni, bizony mehetett hegyre fel és le, amig odaért. A lisztet ládába tartották a kamrában vagy egyszerűen bennehagyták a zsákban és gabona tárolására szolgáló deszkára állitották. Nem használtak külön kisebb edényt, amivel kivitték a szobába vagy konyhába a lisztet, hanem onnan a zsákból vettek ki egy táiba annyit, amennyire szükségük volt egyszer-egyszer. Használtak mázas kis b ö g r é k et (hruncsok). Vizet, bort ittak belőle. Pálinkát csak pohárból ittak. Disznek is hasz-