Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)
IV. SZELEI BALÁZSNÉ - Szántód (Somogy m.)
tálnál, köznap a konyhába a földön ettek. Télen is a szobába. Mindenki az asztalnál ülhetett, gyerek a földön. Reggel gyakran ittak pálinkát. Öregek rumos teát, este aszalt gyümölcsöt "bélbaj megelőzésére" . Ünnepi ebéd: Reggel pálinka, sülthus, kalács. Délben; Husieves, főtthus, torma mártással, savanyu káposzta hússal, piritott tyúk, rétes, sütemény, bor. Ezek zselicségi ételek voltak. A Szántód pusztainép kevés hust fogyasztott, legfeljebb hetenként kétszer és csak nagyon nagy ünnepen ivott bort. A 'Zselicségben termesztették a hajdinát is. Ha az őszi árpát learatták, akkor, abba a földbe vetették el kézzel a hajdinát. Sürün vetették, bele boronálták a földbe. Hamar kikelt, hármas levele volt és derékig is megnőtt. Mikor virágzott, a fehér virágja olyan szép volt,mint a hó. A virág lehullott és háromszögletű magja feketére érett. Kapálni nem kellett. Lekaszálták, "b ab i c á k b a" rakták. Egy-egy összmarékra valót saját szárával, egyszállal felül összekötötték. Három babicát állitottak össze, fejükkel összedöltve és igy hagyták száradni. A,nagylányok átugrálták, mert azt tartották, ha át tudják ugrani, sikerül hamar férjhez menni. Ha megszáradt, kicsépelték és háromszögű magtermését nagy vasfazekakba megfőzték, leszűrték, megmosták, lepedőkön, napon megszáritottákés elvitték a malomba "koptatni". A molnár részt vett ki belőle a koptatásért (hántolásért). Átrostálták, a "pelyha kimönt" és tisztán maradt a kása. Használták hurkához disznóbélbe tölteni vagy fokhagymás rántással levesnek. Finom volt és drága. "Kaposváron drágán mögvötték." Ma már nem termesztik a második világháború óta. Szántódiak nem termesztették, mert itt nem érett be. Szobába m a szebb edényeket tartották a 2selicségben is . "Háromsarkos stelázsin az asztal högyött" álltak a paszita, cifra edények. Mindennaposak a konyhában stelázsin, a ritkán használtak a zsúpos padláson. A kenyér a kamrában a kenyérrácson állt vagy a buzászsákok tetején vagy téglára rakott pallón. Két hétre valót is megsütöttek. Mosóteknő, sütőteknő, sütőlapát, szénvonó, pemetüllő, szintén a kamrába álltak. Padot csináltak téglára rakott deszkából és a teli zsiros véndőt ott tartották. Használat előtt paraszttököt (marhatök) vagy krumplit főztek, forrón beleöntötték a véndőbe és az elvette az avas zsirszagát "mert édös vót". Mikor ettől kitisztították, mehetett bele a zsir. A favendőnek deszkateteje is volt. Lesütött hus eltevésére is használták." Ma már cserépedénnyel fölszerelt konyhát nem találni ezen a vidéken.