Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)
V. SIMON JÓZSEF - Balatonszentgyörgy / Somogy m./
39. Óra az első szobában nem volt. A hátulsó szobában mindig az ajtóval szemben levő falon, a kisláda fölött. ( Körtés falióra.) Törülköző mindig, mindenhol az ajtó sarkon, vagy a sarokban az ajtóba vert szegen lógott. Feliratos, évszámos, diszes törülközőt nem találtam, azt mondják, az csak az uri családoknál volt divat, pedig a Bódi öregapám a mult század végén még szőtt feliratos, himes darabokat. 40. A szobában tányérok itt soha nem lógtak falon ( csak szabadkéményes konyhákban) . Még a tálasok is a hegyre kerültek már az első világháború előtti években. 41. A szobában csak kukoricát meg tökmagot szoktak zsákban a kályha mellett tartani télen, szárogatásra. Alma hálókban volt felkötve a gerendára. Tehénhaszon a kászlin meg a kisládán szokott letakarva lenni télen. A húszas években a söprű mellett az aj tó sarokban tartották a fejszét is, de inkább biztonsági okból A borotva 5-6 helyen mukucsbőrben lógott a gerendán. A szobába macskán kivül nemigen engedtek be állatot. C sa k a korán ( februárban) kelt csibéket tűrték meg a kotlóval a kályha mellett, pórhent likban, de malacot soha. 42. "Nagytakarítást" nem ismertek, csak meszelést. Évente egyszer, tavasszal meszeltek. Csak a "bogárszaros" konyhát meszelték ősszel is. Naponta bevetették az ágyakat, felöntöztek, kisöpörtek. A felöntözést, söprést többször is el kellett végezni; általában ebéd és vacsora után, és különösen télen a szemeteléssel járó munkák, mint sáspödrés, tollfosztás, kukoricakopzás, diótörés, foltozás, fonás stb. után. A szoba feltörött földjét szombatonként sikálták, sározták. Sikálás előtt szoktak letörölgetni, pókhálózni, összetakarítani. A sublaton is rendet csináltak. Kirázták az ágyteritoket. Vasárnapra készítettek elő tiszta ruhát, hetenként váltottak fehérneműt. A sublaton sok helyen kis örökmécses is égett, különösen adventben, a Szentcsalád kis szobra vagy képe előtt. 4.3 Az elsőszobákban diszes, 11es lógó lámpa volt. A hátulsó szobákban 5-ös, később 8-as, cilinderes, kalapos petróleumlámpát akasztottak az asztal fölötti vastag drótkampóra. Falra akasztható lámpát a szobában nem tartottak, csak a konyhában, mert bekormolta, megsárgitotta a falat. Ha a szobai lámpa cilindere eltörött, a konyhai lámpát az asztalra, felfordított székre tették. Álló, talpas lámpa nem volt Jenő bátyáméknál a középső szobában. Ennek a helye az asztalon, nappal az ablakban volt, az állótiker társaságában. Fa gyertyatartóra alig emlékszem, de többen faragtak a hegyről hozott fehéres szürke, úgynevezett sikáló anyagból hengeres
