Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

II. ZSÉDENYI JUDIT - Győrujbarát / Győr-Sopron m./

Az ágy környéke Az ágyhoz is, mint az asztalhoz, tartoztak szorosan kapcso­lódó kiegészítő, és nem szorosan kapcsolódó, csak az ágy környé­kén elhelyezett tárgyak. Minden lakásban meg lehetett találni mind az ágy elé helye­zett székeket (II-14. ábra), mind az ágy fölött a gerendáról füg­gesztett ruhás záritó rudat. A ruhaszárító mindig a tűzhöz közelebb lévő ágy fölé került. Erre tették száradni a törülközőt, a kosárruhát és télen a pelen­kát. A feszület a két ágy közötti fal felületére, vagy az ajtóval szemközti falra, az ágy végéhez került. A szentképek többsége is az ágymenti falra került. Az ágy és a karospad közé tették a sub latot: tetejére di­szes poharakat, kis szentszobrokat helyeztek. Az ágy és az asztal közé került a pörgő. Célja az volt, hogy megtanuljon a gyerek járni és hogy a szülő nyugodtan dol­gozhasson a szobában. A mestergerendához hosszú rudat erősítet­tek, és fából vagy háncsból olyan karikát erősítettek a rúdra, ami­be a gyerek kényelmesen belefér. A karikát a gyerek mellmagas­ságához állították, igy tudott benne állni és nem volt korlátozva a mozgása sem, a szülőnek pedig nem lábatlankodott. Az ágy és a tűzhely közé került sok helyen a kászli, bár igazi elhelyezése a konyhában volt. A kászliban edényeket, tányérokat, apró konyhai felszereléseket tartottak. (ll-15. ábra.) 11-14. ábra. Ágy, előtte székek

Next

/
Oldalképek
Tartalom