Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)
II. ZSÉDENYI JUDIT - Győrujbarát / Győr-Sopron m./
Később a fehér szőttes kosárruhát felváltotta a boltban kapható kék-fehér vagy piros-fehér kockás szalvéta. Az asztalon végezhető munkák A család télen szinte az egész napját a szobában töltötte. Mivel ezt a helyiséget fűtötték, igy a főzést és különböző munkákat is a szobában végezték. Télen az asztalon végzett munkák száma megnövekedett. A szobában bent főztek, igy az.".asztalon történt a mosogatás és a gyúrás is. Gyúrás ideje alatt sodródeszkát tettek az asztalra. Télen a kenyeret is az asztalra tették kelni. Az egyetlen fűtött helyiség asztalán történt a vasalás és a tollfosztás is. Ha nem étkeztek és nem végeztek munkát az asztalnál, akkor nem tartottak semmit rajta Ünnepnap leterítették. Ahol a kenyér állandó helye az asztalon volt, ott a munkavégzés idejére a kenyeret a padra tették. Az asztalon télen sem volt szabad bármit csinálni. Az asztalnak a bútorok között rang a volt. Állatnak való ételt nem volt szabad a szobai asztalra tenni és nem lehetett pelenkázni sem azon az asztalon, amelyiken ettek. Karácsonyi asztal Karácsonykor az asztal megtérítése is tükrözi a katolikusok nagy ünnepét. Igyekeznek vagyoni helyzettől függően bár, de a legszebben megteríteni a karácsonyi asztalt. A terítésnél megfigyelhetők általános törvényszerűségek. A faluban nem ismeretes a karácsonyi abrosz fogalma, azaz nem volt olyan abrosz, amely csak karácsonykor került az asztalra. De a karácsonyi asztalra mindig csak fehér, azsurozott szőttes került. Később ezt felváltotta a fehér damasztabrosz. Altalános törvényszerűségek közé tartozott, hogy az asztal sarkába, leggyakrabban a keleti sarkába a teritő alá egész kenyeret tettek. Néhány helyen az abrosz fölé tették kis szalvétával letakarva. Az egész kenyeret újévig nem volt szabad megszegni, hogy az évet egész kenyérrel kezdjék: igy egész évben lesz kenyér. A kenyér köré karácsony estéjén 12 darab félbe vágott vöröshagymát tettek, amelynek közepébe kávéskanálnyi mélyedés volt csinálva. Mindegyiket elnevezték: január, február... hónapnak, majd sót tettek valamennyi közepébe. Azt figyelték meg, hogy melyiknek a közepében olvad meg a só, mert az esős hónap lesz. Ezt nevezték karácsonyi kalendárium készítésnek. A karácsonyi asztalon mindig ott volt a gyertya, a karácsonyfa az asztal sarkára vagy a karospad saroktalálkozásához került. A fa alá helyezték _a betlehemi jászolt, attól függetlenül, hogy az asztalra vagy a padra került a fenyőfa.