Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

II. ZSÉDENYI JUDIT - Győrujbarát / Győr-Sopron m./

csendben meghúzódniuk. A vendégekkel nem étkezhettek egy asztalnál, csak legfeljebb az idősebb gyerekek, akik már szinte embersorba mentek. A kedves vendég elhelyezésében is többféle mód alakult ki. a) A vendéget székre ültették, mert az az elsőbbhely az asztalnál. b) A kedves vendéget a karospadra ültették, a háziak székre ültek, még olyan helyen is, ahol az asszonynak különben a padon volt a helye. A vendégek padra ültetésének magyarázata: jobban érezze, hogy befogadja a család, c) Vendégek érkezésekor a háziasszony és a vendégek nő tagjai a padra ültek, a férfiak pedig székekre. d) Ahol csak az apa ült székre étkezéskor, ott a vendég is székre került az asztal azon oldalára, ahol máskor nem ült senki. e) Ahol az apa és az anya széken ült az asztalnál való étkezésnél, ott a háziak mellé helyezték a vendégek székét. Az anya széke mellé a novendégét, az apa széke mellé a férfivendégét. Ez csak olyan esetben fordult elo, ha egy vagy több, ill. két vendég érkezett és ott is evett. Sok vendég érkezése esetén ( pl. keresztelő, bucsu) az asztalt a szoba közepére húzták és székekkel rakták körül. Ilyenkor a gazdán kivül más családtag nem evett az asztalnál. A család vagy a vendégek távozása után, vagy a tűzhely körül állva evett. A székek állandó helye az ágy előtt volt, onnan került az asztalhoz étkezésnél. Az étkezés helye Az asztalhoz legszorosabban fűződő tevékenység az étkezés. Ennek helye változó, alkalmazkodik az évszakokhoz, A család csak télen étkezett bent a szobában az asztalnál, nyáron a konyhában, udvaron vagy a küszöbön. Nyáron csak ünnepnapokon teritettek a szobában. A nyári étkezésnek is többféle módja volt. A felnőttek és gyerekek egyaránt étkeztek ugy, hogy egy nagyobb széket, karszéket használtak asztalként és eléhelyeztek egy kis ülőszéket, amire leültek. Étkeztek ugy is, hogy ráültek a kisszékre, és az ölükbe vették a tányért, lábast stb.-t. Gyakori étkezési mód volt az is, hogy a küszöbre ülve ettek, de földön ülve csak a gyerekek ettek. Az asztal leteritése Az asztal leteritésének módjára nehéz egyértelmű törvényt találni, inkább csak törvényszerűségeket lehet megfigyelni. Az eltérések adódhatnak a - bár minimális, de mégis létező - vagyoni különbségekből. Hétköznap nem teritik le az asztalt étkezéshez, csak ünnep és vasárnap. Két adatközlő szerint ilyen napokon is csak ha venh 6