Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

II. ZSÉDENYI JUDIT - Győrujbarát / Győr-Sopron m./

A pad méretei változóak., feíagyfoku alkalmazkodás figyelhető' meg. A szoba és a rendelkezésre álló helyhez igazodik a padméret. A karospad két része nem egybeépített, hanem szétválasztható. Rendszerint nem is egyforma hosszúak. Sok helyen mondták: le kellett belőle vágni, hogy elférjen. - A pad magassága is ingadozik az asztal magasságához. A karospad sarok-találkozásánál tartották a könyveket, naptári, apró dolgokkal tele skatulákat, pl. varrós-skatulát. Néhány család a kosárruhába csavart kenyeret tartotta a sarok találkozásánál vagy semmit. Karácsony este a két pad találkozásához került a fenyőfa. A pad két végén nem tartottak semmit, de alatta tartották a zsírosbödönt, cipőket és a kisszéket. A karospadot használták nappali pihenéshez is. Volt olyan család, ahol a sarok találkozásánál állandóan tartottak rossz ruhát, pokrócot, hogy nappal is tudjanak pihenni. Az asztal körülülése Az asztalhoz ülésnek, ültetésnek is megvolt a maga szabálya. Változások itt is megfigyelhetők, de egy-egy családon belül ragaszkodtak a megszokott formákhoz. A gyerek asztalhoz ültetésének ideje két fő csoportra osztható. Egyes helyeken a gyereket már akkor az asztalhoz ültették, amikor már ülni és önállóan enni tudott. Ha még nem érte fel az asztalt, akkor kisszéket tettek a padra és arra ültették a gyereket. Máshol csak hatéves kortól ülhettek a gyerekek a« asztalhoz; addig hosszú, alacsony asztalon ettek, amelyet a felnőttek ülésre is használtak. A faluban minden megkérdezett adatközlő szerint a nők és a nagyszülők is az asztalhoz ültek étkezéskor. Ez alól csak akkor volt kivétel, ha vendég érkezett. Az asztal körülülésének módjai eltérnek, mégis változatokat lehet megkülönböztetni. a) A gyerekek a padon, a gazda széken, az asszony a pad szélén foglalt helyet étkezéskor. A gyerekeknek megvolt az állandó helyük. Az anya mellett a legifjabb, a túlsó szélen pedig a legidősebb (lI-7. a. ábra). b) Az apa és az anya egyaránt széken ült étkezésnél, a gyerekek pedig a padon. Az apa háttal az ajtónak ült, a gyerekek pedig mindig az állandó helyükön. ( II-7.b. ábra). c) Ahol nagyszülők is voltak, ott a következőképpen módosult az ülésrend: az apa és anya széken ült, a nagyszülők pedig a pad végén. Az idősebb gyerekek az apa, a fiatalabbak az anya közelében helyezkedtek eL ( II-7.C ábra) . Vendég érkezése esetén a gyerekek nem ülhettek asztalhoz. Télen bent lehettek a szobában, de a szoba túlsó sarkában kellett