Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

I. FÜLÖP MÁRIA - Und / Győr-Sopron m./

d) Hor ma rie* - tálalószekrény. Felső részén csészék, poharak, fiókos részében használati tárgyak vannak. e) Székek közül néhányat kicseréltek, de van köztük olyan is, amelyik kisebb alakítással ma is őrzi régi formáját. f) Láda: egyszerű, vaskos, díszítetlen. A. hétköznapi fehérnemük tárolási helye. A fenti a/ -f/ pontokban leirt bútordarabok a tárgyalásom kiinduló anyagául szolgáló lakószoba berendezési tárgyai. A felsoroltakon kivül használatos volt még su blot is, ami egy háromfiókos szekrény, elsősorban a használatban lévő ruhanemük tárolására. Az asztal és környéke 18. Az asztal jellemzői: a fiókrész nem az asztal középső, hanem alsó részében van; felső rakodó felülete kihúzható, eltolható és igy a középső részhez - amely iratok, fontosabb okmányok helye volt - hozzá lehetett férni, illetve el lehetett zárni. Az asztal általában a bejárattal szemben állt. Étkezésen kívüli időben rajta tartották a vizeskannát és a poharat. Az asztalfiók az 5-7 kg-os házikenyér tárolási helye. A kenyeret nagy becsben tartották, ezért kellett a szoba fő helyén ruhával letakartan tárolni. Az asztalfiók két részből állt: elülső részében az evőeszközöknek volt helye, hátsó részében a kenyérnek ( 1-7. ábra) . Az asztalon gyúrták a tésztát és itt végeztek el különböző házi munkákat. De az asztalon soha sem pelenkázhattak. ( Indokot erre vonatkozóan nem kaptam.) Tilos volt az asztalra cipőt tenni, mert az halált jelentett. A sarokpad a gyerekek tanszereinek volt a helye. Alatta tárolták a használatban lévő cipőket. 19. Az asztalra étkezés után teritőt helyeztek. A hétköznapi és az ünnepi teritő csak a díszítés gazdagságában különbözött egymástól. Nem volt szokásban több teritőt egymásra teríteni. A hétköznapi teritő anyaga házi szövésű fehér vászon, közepén rózsaszínű hímzett mintával. Ezt a szélein azsurozták, a vásznat kb. egy centiméter szélességben rojtozták. Az ünnepi teritő anyaga, azsurozása és rojtozása azonos a hétköznapi teritőével, a hímzett csíkok száma azonban nem egy, hanem kettő, s ez a teritő két oldalán párhuzamos elrendezésben van. A hímzés színe piros. Ez az abrosz ünnepnapok idején volt az asztalon. 20. Karácsony éjjelén fonott kalács ( a reggeli kávéhoz) , fokhagyma és - rózsafüzér került az asztalra. A fokhagymát az éjféli mise után az állatokkal megetették, hogy jobb étvágyuk legyen. Az ünnep ideje alatt az abroszon összegyűlt morzsákat a tűzben elégették.