Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)
XX. KISFALUSI JÁNOS - Rakaca / Borsod-Abaúj-Zemplén m./
39. Az óra helye változó volt. A törülközőt az ajtó mögötti sarokban tartották. A mosdó fölött a törülközőtartón disztörülköző volt, de ezt nem használták. 40. A fal tele volt felaggatott tányérokkal: 30-40 is egy házban. A képek között körül a falon minden üres helyet tányérokkal töltöttek be. 41. Az edényeken kivül a szoba falán lógtak még a tepsik, szakajtók, szita, krumplitörő, amik a mindennapos használatban vagy a kenyérsütésnél kellettek. Sok helyen az ajtó mögött tartották a csépet is. A kotlóstyuk az ágy alatt ült, s amig megerősödtek a csibék, azok is bent laktak. A tűzhely közelében elrekesztettek egy kis helyet nekik. Az ágy alatt ült a liba is. A kismalacot nem engedték be a szobába. Szegényebb háznál előfordult, hogy nagy télben a krumplit meg a zöldséget bevitték az ágy alá, - hogy meg ne fagyjon. 42. Naponként csak sepregetés volt a házban. Szombaton volt kisebb takaritás, amikor higitott ló- vagy tehéntrágya levével beeresztették az agyagos padlót. Ezt néha égetett szalmával, pernyével is csinálták. Nagytakarítást ősszel, karácsonyra, húsvétra, pünkösdre és nyáron a búcsúra végeztek. Ilyenkor mindent kihordták a házból, a falakat meszelték, az ágyakba friss szalmát hoztak és a képeket, tányérokat letörölték, a bútorokat pedig lemosták és beolajozták, hogy fényes legyen. Házivászonból készültek az ingek, alsónadrágok és törülközők, lepedők. Amikor a szennyes összegyűlt, nagy kádba tették, rá fahamut és szapulták. Először leöntötték meleg vizzel, amikor az átcsorgott rajta, a lúgot újra melegítették és megint ráöntötték. Egész nap szapulták. Másnap reggel a kútnál vagy a patakon kisulykolták. Ha két vagy három asszony egyszerre sulykolt, szépen taktusra ütötték a ruhát. A nőknek hosszú ingük is volt, de kétrészes ing és pénzel is. A kisgyermek, amig nem volt szobatiszta, nem kapott nadrágot, hanem pendelt. A fehérneműt hetenként váltották. 43. Petróleumlámpával világítottak, de ha takarékoskodni akartak, a mécsest használták. Pléhből kis csövecskét csináltak, ebbe kanócot húztak, s beleállitották egy üvegje, amelyben házilag ütött napraforgóolaj volt. Gyér világosságot adott, de nemcsak fontak, hanem olvastak is mellette. Ki tudja hányszor olvasta végig nagyapám ilyen világítás mellett a bibliát. Az elsőházban a petróleumlámpát spárgára fűzött babszemekből készitett kosárban akasztották fel, s még selyempapir rózsákkal is díszítették.