Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XIX. MOLNÁR MIHÁLY - Szuhafő / Borsod-Abaúj-Zemplén m./

valamit dolgozni, pl pásztorkodott. Addig hokedlinél evett, vagy a felnőttek után, vagy az édesanyjával. Ha vendég érkezett, a gye­reknek "kuss ki" volt. Ez a szokás általában a felszabadulásig élt. Mostmár az asztalhoz ülhet, amint önállóan tud enni. Az idős fér­fiak mindaddig az asztalnál ültek és ülnek ma is, amig mozogni tudnak. 27. Ez az ülésrend a vendég érkezése alkalmával ugy válto­zott meg, hogy a vendéget ültették a gazdával szembe. A rokon­sági fokozatokat nem vették figyelembe az ültetésnél. 28. Számos vendég érkezése esetén is megtartja a gazda a szokásos helyét. Kivétel csak a lakodalom Ilyenkor az uj pár ke­rül a fő helyre, és mellettük a násznagyok foglalnak helyet. A többi sorrend már nem kötött. Általában érkezési sorrendben ülte- . tik őket, vegyesen férfiak és nők. A külön ülés nem volt szokás­ban. Az ágyak és kornyékük 29. Az ágyakban, amit itt az idősebb nemzedék nyoszo­lyának nevez, a felnőttek aludtak. A dikón a legény fiu vagy a gyerekek. A család anyagi helyzetétől függött és függ ma is, hogy egy nyoszolyában hányan aludtak. Ha jobb anyagi körülmények kö­zött élnek, tehát módosak, akkor külön aludtak a férj és feleség is, és a gyerekek is. Ha szegényebb, akkor - amig gyerek nincs - a férj és a feleség együtt hált. A gyerek érkezése után a lány az anyjával, a fiu az apjával aludt. Ha több gyerek volt, az azonos neműek együtt aludtak. Ez a szokás legtöbb helyen ma is él. Az ágyakban használt ágynemű a következő: szalmazsák, derékalj, lepedő, dunyha, ujabban paplan, párna, ágyteritő. A szegényebb helyeken szalmazsákot nem használtak, csak szalmát, és erre teritették a lepedőt vagy pokrócot. A takaró itt is dunyha, de gyakran csak pokróc. A dikóra általában nem tettek lepedőt, csak pokrócot. Itt a takaró is pokróc volt. ( XIX-12. ábra.) A szobában vetett ágyat használtak. Az ágy bevetése a kö­vetkező módon történt: alul helyezték el a párnákat, erre a hosz­szában összehajtott dunyhákat, végül az ágyteritővel letakarták, Diszágyat régebben az elsőházban használtak, illetve tar­tottak. Ebbe csak a vendéget fektették, ha nem volt máshol hely. Különben nem használták. A diszágyaknál szokásban volt a diszes párnahuzat, de a bevetés módja azonos volt a hálóágy bevetésével A diszágyban több párna volt és a diszes párnavégek kilátszottak a teritő alól Ma már ilyenekkel nem találkoztam A halottas ágyra diszes halottas lepedőt tettek. Ezt nem te­mették el a halottal Ilyen diszes halotti lepedőről való himzést mu­tat be a X3X-31. ábra. A páva és tulipánmotivum szálhuzással ké­szült alapra sárga, halványlila és fehér pamuttal van hímezve. 30. A gyermekágyas asszony ágya, a fekőágy sem külön­bözik a hálóágytól, sem felszerelésében, sem ágyneműben. Régeb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom