Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XIX. MOLNÁR MIHÁLY - Szuhafő / Borsod-Abaúj-Zemplén m./

A felmért lakószoba fontosabb adatai 1. Szuhafö, Dózsa u. 13. számú lakóházban található. ( Lásd XIX-1., valamint XIX-9. és 10. ábrán.) 2. A jelenlegi tulajdonos Biró István, volt cipészmester. 1884ben született. Egyedül él a házban. 3. Az eredeti tulajdonos Kiszely Imre, kb. 5 holdon gazdálkodó parasztember volt. A ház a századforduló előtt épült, zsupptetővel, de a tetőforma változatlanul hagyásával a zsuppot 19 28ban cserépre cserélték át. A lakószobát inkább lehetne ma már lakókonyhának nevezni, mivel az idős tulajdonos itt melegiti szerény ételeit, amit a lánya főz neki. A felmért helyiség főbb jellemzői 4. A helyiség hossza 4,80 m, szélessége 4,50 m, magassága 2,54 m Nyílászárói: két ablak és egy ajtó. Ez a lakóház harmadik helyisége, amit itt utó háznak mondanak. Mennyezete gerendás-deszkás, festetlen, az időtől és a füsttől sötétbarnára színeződve. Az át al gerendák 15x15 cm vastagok és a falon túlnyúlva az ereszt is adják. A deszkák ki- és beugrósan vannak elhelyezve, ami ugy készült, hogy a két-két darab 20 cm széles deszkát egymástól 16 cm-re helyezték el az átalgerendán, és egy harmadikkal mindig áthidalták. A gerendák feletti hézagot deszkadarabbal pótolták. A mennyezet minden része fenyőfából készült. 5. Mestergerenda nincs a szobában. Ismereteim alapján ezen a tájon a 19. században már ritkán használják a mestergerendát a lakóházban. Inkább az ólakban, istállókban alkalmazzák. 6. A falak anyaga vályog, sárral kötik, vakolják és fehérre meszelik. A falak pingálása nem volt szokásban. Leggyakrabban fehérre meszelték. Ha szines falat készítettek, akkor is csak egyszínűt. A mészbe festéket kevertek. Epitőáldozat régebben szokásban lehetett, ugyanis Lenkey Elemér elmondotta, hogy a jelenleg Kossuth u. 27. sz. alatti ház helyén 19 24-ben elbontott ház alapjában ezüst és bronz pénzeket találtak, amelyeket ő a miskolci Herman Ottó Múzeumnak ajándékozott és ott ma is megtalálhatók. - Viszont sem ennél, sem a többi felmért háznál nem tudják a tulajdonosok, hogy van-e beépítve epitőáldozat. 7. A szoba padlózata döngölt föld, amit mázolnak. A mázolást nyáron tehé nganéjj al, télen pedig forró zott földdel végezték és végzik ma is. A forró zott föld ugy készül, hogy egy edényben földet forróznak, vagyis leforráznak, és ebből híg pépet csinálnak. Ugyancsak híg pépet készítenek a tehénganéjból is, és az igy kapott pépet a mázoló ronggyal kör-körös mozdulatokkal szétkenik a padlózaton, A falak mentén, a nyoszolyák , dikók alatt szokásbein volt a sárga agyaggal való mázolás.