Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XV. SISKA ROZÁLIA - Tápiósüly / Pest m./

Néhai Zakar Jánosné szobájának leírása Mennyezete gerendás volt, közte néhány nagy gerenda is volt. A gerendák valamelyikén évszám, felirat, név volt, de konkrétan megszövegezésre vagy névre ( asszony és férj, vagy csak férj) anyám visszaemlékezni már nem tud. Falai belülről fehérre voltak meszelve. Az ablakok, ajtók fából készültek, barnára festettek. Padozata mázolt, sárga homokkal felhintve. Ez utóbbi müveletet mázolás után végezték, majd cirokseprüvel lesöpörték. A munkához szükséges anyagot a sülyi "Hegy"-bői vették. ( Kb. 19 38-ban jártam ott mint kislány, akkor nekem ezt Bozóki N.-né, sz.: Putz Mária (Maris) leánya, aki akkor kb. 15 éves lehetett, "Papszökellő "-nek nevezte.) Ez a sülyi hegy agyagos volt. A ruhát puha agyagba mártották, ugy dolgozták a földre, vagyis a padozatra. Anyám mint kislány maga is csinálta ezt a munkát. Kb. 4 hetenként mázoltak. Mázolták a kisházat is, a gangot is, ez utóbbit 2 hetenként. Szószerint idézem anyám visszaemlékezését erre vonatkozóan: "Ünnepekre pláne felmázoltak, de mintát nem alka 1 máztak." A mázolás feladata az öreg nénié ( néhai Zakarné) vagy a vele lakó menyéé volt, azé, "akire sor került". Ez a sorrakerülés egymásközötti megbeszélés alapján jött létre. Ablakai megszokott méretűek. ( Közelebbit anyám mondani nem tudott, e kérdés kapcsán is hangsúlyozta, hogy az adatközlés alanyai nem voltak szegények!) Kétszárnyú ablakok voltak, üvegesek, külső-belső ablakszárnyakkai. Fából készült az ablakkeret, barnára volt festve. Az ablakban télen a "beszedett" muskátli volt. A faluban ez a virág másoknál is ablakban volt, de nem kivétel nélkül mindenkinek: "volt, akinek volt, volt akinek nem". Más jellegzetes virágra vagy egyéb ablakba helyezett tárgyra anyám nem emlékszik. Az ablakoknál alkalmazott védőtáblára, az ablakok időszakos beszögezésére anyám nem tud példát említeni a gyűjtés területén. Ez a nemleges válasz tehát nemcsak Zakarné, de a falu többi házaira is vonatkozik. Az ajtó, amely a konyhából néhai Zakarné szobájába vezetett, egyszárnyas, fából készült, barnára festett volt. A szoba berendezéséhez a következők tartoztak. Agy néhai Zakarné szobájában 2 db volt, "másoknál: kinél mennyi". Zakarnénál az ágyak elrendezése: a szoba egyik-egyik oldalán, vagyis nem voltak egymás mellett. Un. "magasra vetett ágy" volt szokásban, ilyen volt néhai Zakarné ágya is. Ennek felépítése: az ágyra szalmazsák került, erre diszes lepedőt tettek, szélét kilógatták. ( A diszités technikájára anyám nem tudott viszszaemlékezni, himzés, horgolás, szőttes vagy ezek kombinációja volt-e, de nem emlékszem magam sem, noha kb. 19 38-ban, mint 13 éves -kislány láttam ilyet egy akkor kb. 70 éven felüli sülyi parasztasszony un. "tiszta szobájában".) A diszes lepedő felett 3-3 párna volt, ezeken a félbehajtott dunna A párnák huzata fehér volt, cakkos széllel, betéttel. A betétek rózsaszínűek vagy kékek voltak, "kettesével vagy hármasával." Anyám szerint ez a 3-3 párna nem-