Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XII. VEREBÉLY KÁROLYNÉ - Tiszakécske / Bács-Kiskun m./

A kemence nyakon tejfölt altattak. Disznóölés előtt a fűszereket meg a zsindelyből faragott hurkacöveket tették fel száradni. Néha idekerült az elázott csizma vagy a dohány. A kuckó ban gyerekek játszottak. Száritórud nem volt sehol. 17. A szoba bútordarabjai: az ajtó mögött ágy, sublat; a szemközti fal mellett kanapé, asztal; jobb oldalt két ágy, előttük két-két szék. Az ajtó mögötti ágy alatt (régebben) tolóágy, előtte, ha pólyás volt, bölcső. Évszámos butor nincs. A kanapé kb. 19 05-ben készült, de ez nincs rávésve. Az asztal és környéke 18. A két ablak között van a kanapé, előtte az asztal A kanapé fölött a falon a tükör ferdén billentve felakasztva. Körülötte kb. levelezőlap nagyságú fényképek a családtagokról, mind keretben. Közöttük szentképek is. Állandóan az asztalon volt a nagy füles üvegpohár. Mohácsiak a megszegett kenyeret is az asztalon tartották, a vágott felületével befelé, tehát az asztal nagyobb része felé forditva. S z akaj tó ruhával letakarták. A legtöbb helyen a kanapé sarkában tartották felállítva, vágott felületével felfelé, szakajtó ruhával letakarva. Sok helyen volt kenyérdoboz. Ez készült fehér, tehát héjától megtisztított fűzfavesszőből, vagy szalmából fonva, mint a szakajtó - fedéllel (A fedél domború.) Átmérője: 45-50 cm. Ha a kenyér nagyon szikkadt volt, nedves ruhába csavarták. A pad, illetve kanapé sarkában nem tartottak mást. Alatta sem Az asztalon tésztát gyúrtak, illetve nyújtottak. Ilyenkor az asztal tetejét megfordították, az alsó fele szolgált nyújtó deszkaként. Disznóöléskor dolgoztak rajta, máskor nem Asztalon pelenkázni meg sem fordult a fejükben. A kérdésemen is meghökkent Mohácsiné. A gyereket a bölcsőben tették tisztába, esetleg a kemencepadkán. A fiókban kanalat, bicskát tartottak. Asztal alatt semmit. 19. Az asztal sohasem volt letakarva semmivel 20. Karácsonykor sem takarták le semmivel. 21. Karácsony este kalapot vagy sapkát tettek az asztalra. Ha a jószág felfúvódott ( pl tehén) , ezt a kalapot letették a földre és a jószágot körülötte megjáratták. Ettől egész biztos meggyógyult. A legutóbbi időkig sem mulasztotta el Mohácsi néni, hogy karácsony böjtjén a kalapot az asztalra tegye. Ha megéri, az idén is odateszi, sohasem lehet tudni, mi éri a jószágot egész évben. 22. "Nálunk nem volt szokás, mink szegények voltunk." 23. Ilyesmi nem volt. 24. Valamikor volt a falon téka, de ez már faluszerte kiszorult a kamrába; butella, kalendárium helyett kalapácsot, apró szerszámot tartanak rajta. 25. Amikor ősszel hideg lett és beszorultak a szobába,mindig az asztalnál ettek. Az e mber a kanapén ült, különben mindenki oda ült, ahova jólesett. Mindegy volt. Nem emlékszik, hogy