Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XII. VEREBÉLY KÁROLYNÉ - Tiszakécske / Bács-Kiskun m./

A. tengerihagymával sebet gyó gyitottak. Függöny mindig volt az ablakon. A régi világban ( anyja idejében is) fehér csipkefüggöny, két szárnyas, rózsás, angyalos mintával. A vásárban vették. Mikor ezek tönkrementek, a harmincas években vettek másikat. Ez egyszárnyas fehér gyári csipke, geometrikus mintával. A függönytartó egyszerű ujjnyi vastag farud, két végén esztergályozott fagombbal. Kampósszögek tartják. Az ajtó 9 5 x 18 0 cm, fenyőfa, sötétbarnára festett. Az ajtó tokja 6 0 cm ( a fal szélessége) . Tálas stb. nincs. A szoba ajtajára függönyt nem függesztettek, a konyháéra igen. Olcsó mintás karton. Ez a "rangos" ajtó is a húszas években történt átalakításkor került a házra. Az eredetihez hasonló van ma is a kamrán. Fakilinccsel, húzóval 10. Lakószoba. 11. Ház. Mohácsiné szerint: "mindig is ház volt, ház az most is! csak mostanában mondják már szobának." A berendezési tárgyak és használatuk 12. 19 05. 13. Kb. 19 26-ban ablakokat, ajtót cseréltek. Az addig aszimmetrikusan álló egy utcai ablak és az udvari ablak között volt a sarokpad és az asztal, a szülők idejében a kanapé. Mohácsiné idejében is kb. 19 26-ig ez az aszimmetrikus elrendezés volt. Miután az utcai falra 2 ablak került, középre tették a kanapét az asztallal. Az 19 30-as években egy sifon-t és hozzávaló ágyat vettek használtan. Az öreg ágynak át kellett adnia helyét, az egyensúly megbomlott, a szekrény nagyon idegen itt. En minden esetre a sifon előtti állapotot irom Egy szekrény már volt itt régebben, ezt a raj zon feltüntettem. ( XII- 2. ábra) A sarokpad rég nincs már meg 14. A szoba részeinek nem volt neve. 15. A szoba elejének a kanapé az asztallal számit, a hátsó résznek az ajtó mögötti ágy. "Határ" nem volt. Tilalom sem volt, de szokás igen, pl. az idegen vagy "jött-ment" megállt az ajtóban, elmondta mit akar és ment tovább. A gyermek részére akkor volt tilalom, ha vendég jött. Akkor a gyerekeknek a kemencepadkán kellett csendben ülniük, nem kotnyeleskedhettek bele a felnőttek beszélgetésébe. Vendégnek az ágyak előtti széken kínáltak helyet, de az asztalhoz is húzhatták a széket. A kanapé közepén az ember ( házigazda) ült. Karosszék sehol sem volt. Férfi vagy nő ültetésében nem volt különbség, csak a gyerekeknek volt szigorú helyük a padka. 16. Kemencével fűtöttek. Ez a mai napig az eredeti állapotában van meg. Kivülről, a konyhából fűtötték. Ma már nem fűtik, Mohácsi néni a konyhában tartózkodik, a tűzhely melegít. A padkán ült, aki kukoricát morzsolt, asszony, nagylányok, amikor guzsalyon fontak. ( Ülős guzsaly). Ülésrend nem volt, ahogy jólesett.