Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XI. GÉMES ESZTER - Balástya / Csongrád m./

6. A fal anyaga vert-fal volt, 70 centi szélessen, elől - há­tul sárpadka, egyméter 20 centis volt a padkával együtt, amely a földszintre volt rakva Ilyen talpal birta az idő viszontagságig réte­gessen szalmával volt a fal verve. 19 50-ben alig birtuk szét bun­ko zni a falakat. A régi tanyákat csak mésszel meszelték, és feketével húzták az alját. A tiszta szobát, vagyis a "nagy-házat" csak fehérre me­szelték. A "kis házat" felül színesre, alul fehéren, mert igy a fehéret sűrűben meszelték, kevesebb bajjal járt. Minden hónapban, "hogy jobb szag lögyön" igy mondták. A kamrát meg a kémény alját is fehérre, de aszt vagy a nagy meszelővel, vagy a kis meszelővel benyomkodták, vagy be csapkod­ták szines festékkel A pitar hátsó felében volt a falbaépitve egy fél méteres négy szög, ajtóval el látva, ahol az ital volt üvegekben, eszt hivták "de­pónak". A gazdán kivül más_ nem nyúlhatott bele, ő kínálta sorra, aki arra való volt. Még a serdülőknek sem adott, a lányoknak meg egy cseppet sem. Ennek az ajtónak a festése el ütő volt a fal festéstől 19 50-ben én változtattam az ujjá épített lakáson kivül is, be­lől is szint. Még most is meg van nállam a "depói" pálinkás büty­kös, két deci tartalma van. Ház bontáskor égy érmet találtam vas-dobozban, egy olasz Máriát ábrázol, a másik fele meg Jézus és Szent József. 7. Az épületek padozata vert föld. Ezeket a főd padozatokat csak tehén vagy birka ganéval lehetett mázolni, meg próbáltuk ce­mentes fekete festékkel, sárga-földdel, egy sem volt jó, feltört, egyedül a marha vagy a birka gené volt az orvosság. Egy kis me­szet, fél marék sót tettünk bele, akkor nem tört fel. Mivel a marha meg a birka csak füvei vagy száraz takarmányon élt, igy a ganéj a nem volt olyan büdös. "Mázolás" után azonnal nyitották az ajtót, egész nap is nyit­va volt. Homokkal vastagon be szórták. Télen a kazlak alól ástunk homokot. A homokot le seperték és azután naponta locsolták tejes cserép fazékkal, ugy, hogy az alján ki volt fúrva, vagy kerek ró­zsákat, vagy nyolcasokat, vagy egymás mellé sugarakban himbálták a locsoló fazekat. Az locsolt, aki legszebben tudta cifrázni. A la­kások alját zöldéi húzták el, ahol butor volt, ott az alatt is zölddel húzták, ugy egyenes vonalba jött a mázolás. Minden szombaton délután takaritás volt a lakásokban. Ott a nők, a takarmányos meg az udvar a férfiaké volt. Leginkább az a lány iparkodott takarítani, aki legényt vagy kérőt várt. De annélkül sem maradhatott el a szombati takaritás, ha legidősebb asszony vé­gezte is. 8. A husz méteres házon, a "nagy házon" 70 cent. hossz., 60 centi széles, két felé nyitós, szimpla ablak volt; külső felén két darab kés-nyél vastag vas- rud volt a falba erősítve. Esetleges rab­lás ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom