Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

X. HORVÁTH SÁNDOR - Miske / Bács-Kiskun m./

36. A régi bölcső oldala csak deszka, a későbbié rácsos volt. Az álló ka vastag nyárfadeszkából kivágott négyzet, négy bevert lábbal, középen kerek lyuk, mely oly szük volt, hogy a belehelyezett gyermek karja nem engedte, hogy az beleessen. ( X-11. ábra.) Házi készités volt. A járóka már vásári áru volt. Könnyű kerek váz 3-4 lábbal A lábak alján mindenfelé forduló kis kerekek. ( X-11. ábra,) Ezzel a járni tanuló gyermek minden irányban könnyen mozgott anélkül, hogy eleshetett volna, mert a járóka fenntartotta. a b X-ll. ábra. a) Állóka. b) Járóka. Mezőn, ha kivitték magukkal a csecsemőt, két X lábat szúrtak a földbe, arra kifeszítve házivászon lepedőt kötöttek, s abba helyezték a gyermeket. Ezt igyekeztek fa hüsébe helyezni. 38. A falon a szentek képei lógtak bádoglemezre, üvegre festve, vagy olaj nyomásos Szent Család, házi áldás stb. Kossuth és szabadságharcos képek is előfordultak. Ujabban a családfő vagy gyermeke katonaképei a korabeli uralkodó, a német császár és a török szultán képeivel Családi fényképek az 1910es évek körül kerültek a falra, eleinte kis méretben, később (-19 20 körül) már nagyított formákban. Sok helyen ezeket még ma is őrzik. A szentképek elhelyezéséről pontos felvilágosítást nem tud adni, de ezek a családi képektől elkülönítve voltak elhelyezve. A szentképek az asztal és az első ágy fölött, családi képek a tükör alatt a fiókos sublóton vagy fölötte voltak. Zöld ágat ( urnapit) a szoba bejárati ajtója fölé helyeztek, ez a villámcsapástól véd. A virágvasárnapi szentelt barkát a tükör fölé tűzték. Kézzel festett ( pasztellkréta) arcképeket ( Csörgő József Eakó, Templom tér) is láttam. Az ágy