Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

IX. SISKA ROZÁLIA - Bajaszentistván / Bács-Kiskun m./

átépités előtt az ablakba virágot tettek. A régi ablak mérete kb. 90 x 45 cm lehetett, üvegezett volt, utcáról fatáblával. A IX-3. ábra a régi, eredeti állapotot, IX-5. ábra a mait, jelenlegit adja. Az átépités előtti állapotot kb. 19 39-19 40. évben láttam. A házba az Akácos-utcára nyiló ajtón keresztül lehetett bemenni a gangon át. A szülők, id. Kvala Istvánék szobája az Akácos utca nyilt ablakaival. Ezután helyezkedett el a gangon át megközelíthető szoba, mely ifj. Kvala István és családja lakóhelye volt. A leirás erre vonatkozik. A szoba berendezési tárgyai ( IX-4. ábra) Ágy ( 2 db) az ajtóval hosszirányban, a két fal mellett elhelyezve. Egyik ágyban a lányok, a másik ágyban a szülők aludtak. Á fiuk a kamrában aludtak. ( Két lány és két fiu volt.) Sublót, barnára festett fa, fehér porcelán gombokkal, négy fiókos. A két ágy között helyezkedett el Használtan vették, ruhát tartottak benne. Ma is megvan. Szék (4 db) kukoricacsuhé üléssel, egyébként a háta lécekből, fából. Aki készítette, azt székesnek hivták, ez külön szakma volt, ma már nincs ilyen mester. Vásárban vették. A székek az ágyak előtt voltak. Asztal az ágy (baloldali) végében. Stelázsi (polcos, nyitott állvány) a jobb oldali falon, az ágy után következett. Ezen főző edényeket tartottak. A stelázsi a falba volt épitve. Sparhelt következett a stelázsi után. Ezt fával, csutkával fűtötték, főztek rajta, s egyben fűtötte is a helyiséget. Kemence nem volt. Varrógép a bejárattól balra, az ablak táj an állt, Mas butor nem volt a szobában. Petróleumos lámpával történt a világítás. Ez a falra volt akasztva. Diszitő tárgyak. A sublót tetején üveg pohár, porcelán bögre, Szent Családot ábrázoló szentkép, családtagokat ábrázoló fényképek voltak. A képek keretben vagy poharakhoz támasztottan álltak. Tükör volt a falon, továbbá Jézust, Máriát ábrázoló szentképek, feszület, gyertya. A szentképek nyomottak és festettek voltak: búcsúban, üzletben vették. Ilyenek még ma is használatban vannak. Étkezés naponta az asztalnál történt. Asztalfőn az apa ült, tőle balra Pisti nevű fia, azután az anya, apával szemben az asztal végében a legkisebb gyermek, Mariska. Apától jobbra a legelső gyermek, Jani, mellette az asztal vége felé Alice ( nevét egy téglaházi élmény alapján kapta) Az első fogást legtöbbször az anya merte ki apának, ezután a következő ételt mindenki magának merte ki. Tehát minden családtag az étkezésnél az asztalnál ült. Abroszt naponta tettek az asztalra, lenvásznat és szőttest is használtak, de egyszerre csak egyet.