Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Pusztainé, Madár Ilona: Szekérkészités és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban

2. Küllő /fentő/ Az előmunkálatok során küllőnek félretett akác-} kőris-.vagy cserefát felhasogatták.A hasogatás ugy történt, hogy a fej szót ráhelyezték az elfűrészelt tókére és egy fabottal vagy fakalapáccsal addig ütötték, mig a fejsze végighasi

tot

ta. A kettőbe hasitott fa neve: fél- fa

. A fólfát a fent leirt módon tovább hasogatták. Az igy elkészített fát máglyába rakták /hézagosan összerakták/ s egy pár hétig száradni hagyták."^* A kiszáradt munkadarabot kézvonó ló padba fogták, a vállakat fürésszel kivágták, faragófejszével tovább formálták. Yolt olyan ember, aki formát készített a küllőnek, azután vágta ki a vállakat. A küllő egyik oldala merőleges volt a vállra, a másik oldal hegyesszög irányba haladt a boka felé. A csap felőli vége 8-10 cm hosszan téglalap metszetű,ott nyolcszögü,pedig elipszis hasábba megy át, a boka felé kerekedik. A boka már hengeres hasáb. A megformált darabot kézvonóiéval /faragó késsel/ simára faragják, a csapot és a bokát ráspollyal /reszelővel/ tovább simitiák

. A küllő csapjának és bokájának,másnéven makkjának rövidebbnek kell lennie az agy ill. a talp vastagságánál, hogy húzása legyen a fentőnek /hogy ne kapjon ellennyomást/, de ezt nem a faragásnál, hanem beszerelés után, a tisztitásnál érik el. Az agycsap kialakításánál igen fontos szabály mé£ hogy vékonyabbnak kell lennie a lyuknál, az agyban való szorulást a csap hosszával kell biztosítani, mert a széltében szorult csap megrepesztené, szétfeszítené az agyat. 3. Fal vagy talp A kerék talpát bükk, vagy cserefából készítet-