Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Pusztainé, Madár Ilona: Szekérkészités és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban

5. Fergettyü Az első fergettyü a hátulsóhoz hasonlóan bükk­fából/van, formája is azonos. Ez az alkatrész a rókonca és a fenékdeszka rögzitésén kívül a szekéralja vízszin­tessé való kiegyenlítéséül is szolgál. Az első és a há­tulsó kerék különböző átmérője miatt bekövetkezett egyenlőtlenséget küszöböli ki, éppen ezért nem mellé kerül az eplénynek - mint a szekérutón lévő tárcsa ­hanem a tetejére. Akinek egy szekere volt, az két darab első fer­gettyüt készített, ha taligaként használta szekerétjak­kor a rókonca s férgettyüt hagyta fent, amikor pedig a félvágás szekérrel kellett valamit szállítania, a kie­melt rókonca s helyébe a kapcsos fergettyüt helyezte be. A négylőcsös félvágás szekér a közelmúltban alakult ki, azelőtt az első fergettyüt rókoncaval látták el, e­lőbb csak a szekórutó kapott lőcsöt, a szekérelő rókon­ca ja mindössze 15-20 évvel ezelőtt cserélődött lőcsre. 6. Rókonca A szekérelő rókoncái minden tekintetben azono­sak a szekérutóéval. 7. Rud A rudat nyár-, rakottya füz- vagy nyírfából szokták készíteni, ezeket a fákat erősnek, szijasnak, hajlékonynak és könnyűnek tartják. A kiszáradt fáról lefaragják a külső réteget, utána a tövénél négy- majd nyolc szögűre, a szár közepétől az orráig gömbölyűre for­málják. Ha nem sikerül szépen kialakítani a nyolcszögü keresztmetszetet, akkor végiggömbölyitik. Faragás után a már ismert módon megsütik /kiszárítják/ a rud tövét

Next

/
Oldalképek
Tartalom