Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

A XIX. sz. közepén másik ipari növény, a sörárpa termesztésére tértek át a kapuváriak, majd a század végén a cukorrépa váltotta fel az árpát, folytatva a dohánnyal megkezdett belterjes művelési sort. A XIX. sz. végén a cukorgyári szerződések azonban sok kisgazdát tönkretettek, kivándorlásra késztettek.

5

^ Az uradalom is ekkoriban kezdett nagyobb arányú cukorrépa- és kukoricatermesztésbe. Az eladásra történő kisparaszti szénatermelés a XVIII. sz. második felében és a XIX. sz. első felében volt jelentős.^* Később egyre kevésbé jutott réthez a parasztság.

61 Buza, rozs termelése az uradalomban volt nagyarányú, a parasztság ezekből a terményekből csak saját szükségleteit elégítette ki.

62 Az ^natte_nxé_szté.s legfontosabb ága a marhatartás volt. A XIX. sz. közepéig a parasztság is hizlalt ökröket eladásra. A XX. sz. eleje óta a tejhaszon a fontosabb: Vitnyéd is erre rendezkedett be. Az allodizálással járó legelőelvétel, az 1830-as évektől az Eszterházyak birkatenyésztése a parasztságnál belterjes, istállózó tartásmódot tett szükségessé, mert kevés legelőterületük maradt.^

4 A XIX-XX. sz. fordulóján a 6-10 holdas gazdák így tudtak anynyi marhát tartani, ahány hold földjük volt. A kapásnövények mellett jelentős volt az állattartás haszna is. Kapuvárott, ebben a polgárosuló, árutermelő helységben már korszakunk elején jelentőssé vált az ipari termelés is, amelybe a kisföldű parasztság egy része is bekapcsolódott. A XVIII. sz. eleje óta kisipari központ volt Kapuvár és elsősorban ruházati kisiparosokat vonzott magához a környékből. Az 1710-es években sorra alakultak a céhek. 5 1828ban azonban a leromlott gazdasági helyzetben csak 10-15 iparos működött Kapuvárott. 1851-ben viszont már 84 kézművest írtak össze, ez a szám a földművelő lakosság 10 %-ával volt 67 egyenlő. A céhek eltörlése után 1889-ben alakítottak a