Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

sonló, mezővárosi jogaikkal járó vámmentességének visszavonását is kimondta. A XVIII. században ezzel a jogukkal is élhettek még a kapuváriak. 1810 után azonban egyre inkább korlátozták szabad kereskedelmüket és hiába voltak a kérvények, 1820-ban végleg megvonták tőlük a vámmentességet, ezt a hajdujogot is. Ez a tény, és főként a robotkövetelések eredményezték, hogy 1826-ban valóságos lázadás tört ki Kapuvárott.

40 A parasztok megtagadták a robotot, visszakövetelték irtásföldjeiket. Urbáriumukat, a zselléri szolgáltatásaikat jelképező okiratot ünnepélyesen visszaadták a földesúrnak, szabadságuk kinyilatkoztatásaképp. A mozgalmat leverték, gyakorlatilag is megvalósult az urbárium; a jobbágyfelszabadításig. De a korábbi hajduszabadságok továbbra is nyújtottak előnyöket a kapuvári parasztságnak, hiszen pl. mindvégig csak 18 nap robotot követeltek tőlük. Társadalom, a parasztság rétegződése A kapuvári, gartai parasztcsaládok között egész korszakunkban egyenlőtlenül oszlott meg a rendelkezésükre álló csekély földmennyiség. A földek végig meglevő adásvétele is a társadalmi rétegződést erősítette. Bérlethez is csak kevesek, a legmódosabbak juthattak. A XVIII. században beáramló földnélküli elemek a zsellérek számát növelték. /Egy részük kisiparral foglalkozott./ 1728-ban Kapuvárott és Gartán is a hajducsaládok egyharmadának megfelelő számú volt a zsellérnópesség. Gartán már akkor is kevesebb föld jutott egy háztartásra, mint Kapuvárott, emellett Gartán a talaj minősége is gyengébb.

41 Ezért a gartaiak már a XVIII. sz. közepén rászorultak, hogy rendszeresen eljárjanak más helységekbe arató, szemnyerő A 9 munkákra, téli napszámba, sokan pedig kereskedtek. A XIX. sz. első felében a parasztságnak kb. 10 5&-a a legnagyobb gazdák fél vagy negyed hajduhellyel rendelkeztek. A családoknak több mint fele másfél holdnál kevesebb