Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

függőmet Lipikbül hozta édesanyám, arra le a bosnyákoknál, Szarajevó felé vót fürdőn kislánykoromba" /a századfordulón/. 193. Gábor ián A.

: 1955. 125.: "Az állattenyésztés országos hanyatlásával, a XIX. század végén és a XX. század elején ezért tűnnek el az ilyen ruhafélék hirtelen a viseletből. Eltűnésük a felsőruhák, kabátok számára való posztó s egyéb gyári textilia vásárlásának szükségességét vonja maga után." 194. A kereskedelmet leginkább zsidók folytatták. A XIX. sz. elején nem sok zsidó volt Kapuvárott. Számuk alig nőtt a század végéig, akkor azonban ugrásszerűen megnövekedett, akárcsak országszerte. Drinóczy Gy.

; 18301847. 459.; Fényes E.: 1836-1840. és 1851., valamint Festy F.

: 1864. Kapuvár és Garta cimszó; Thirring G.

: 1938. 193.; Komoróczy Gy

.

: 1942. 68. 195. Kresz M

.: 1953. 196. A bolti, gyári gyolcsot "zsidórongynak" csúfolták, utalva arra, hogy a "zsidónál", azaz a kereskedőnél készen lehet kapni. Hasonló szemléleten alapulhat a máshonnan ismert "zsidó vászon" megjelölés. Wertner M.

: 1873. 86.: "Zsidó vászon. TT. 1897:63. 1601. Majtényi György bizonyos kiadásokról szóló jegyzéke. "Egy vég sidó vászony 7 forint." - Az Esztergom megyei Muzslán a gatyákra, kapcákra s konyhatörülközőkre használt durva vásznat zsidóvászonnak nevezik. - Történelmi szótárainkban nem találtam." Itt inkább az átlagosnál erősebb kelmére vonatkozik a kifejezés, mig Kapuvárott a gyenge anyagra, de közös mindkét esetben a lebecsülő jelleg. 197. Szarvas G.

; 1873. 490-491: szerint az aba szó általában durva posztót jelent és az arab nyelvből eredezteti. A szó kapuvári használata ilyen másodlagos összetételben is utal egy korábbi posztófajta ismeretére. 198. Domonkos 0.

: 1957. 126. 199. Ez a kelme országszerte kedvelt a századfordulón. Pl. a