Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

109. KRM: 1850. 110. KRM; 1812. 111. Kapuvárott készültek is rokkák, esztergályosok csinálták. A XX. sz. elején már igy csúfolták az egyik idősebb esztergályost: "Esztergálos, peránci, nem tud csináni rokkákat, inkább ,sinál babákat, kislánokból mamákat!" - A rokka jellegzetes darabja maradt a kapuvári szobáknak az 1920-as évek végéig is. Pl. a LisztM kapuvári szobájába is beállítottak egyet, amint a kapuvári parasztszobák fényképein is az asztal mellett szokott állni, a sarokpad végénél. /Például: Winkler M.

: 1928. 350./ 112. Sz?"

ir

ban is hasonlóan kelesztette.; a kenderfonalat: "A kenderj. nalra, a megfont zsáknakvalóra is hamut tettek, szapufödelet, megkelesztették. Akkó egyszerre köllött vinni a folóba valaha, ha tél vót is. Ahol folt a viz, a Vörös majoron tul vót kőhid, ott ráztuk a fonalat a vizbe, mig szép nem vót,csak kézzel ide-oda. Az emberek elv. ék szekéren. Mi elgyüttünk haza. Rudakra kiraktuk, megszárogattuk. Mások nem szapuba kelesztették a fonalat, van aki kemencébe teszi. Annak hamus vót a fonala, az csinált mincset, szappant aprítottak össze és megrázta abba a szappanyos lébe. Aztán főteregettük, deret kívántunk rá. Vót egy asszon, aki pünkösdkor is deret kivánt a fonalára, nevették. Cserépkálhákon szárogatták." 113. MNA 114. MpTnár J.

: 1939. 1-5. 115. MNA 116. Szádeczky L.

: 1913. Cseprt^ cimszó. 117. A kapuvári takácsok céhszabályzata /SoprML: 1681. 3., 7., 8., és 9. articulus; 1682. 3. artuculus/ csak enynyit mond a remekelésről: /ha valaki mester akar lenni/ "az Mester darabot két Táblára csinálny tartozik". 118. Kresz M.: 1956/a 26. 119. P ,:1840. 50.