Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

vagy "varrott kendőt" is kötnek fölé. Eleinte csak "bokros inghez" és "majkóhoz" illett. A gartaiak csak "bokros inghez" viselték, ott a IX. sz. első évtizedeiben ki is ment a divatból. Kapuvárott 1930 után már "totyához és lekötős"-höz is fölvették. Kb. 35 éves korig viselték, az 1930-as években már rövidebb ideig. Csak 10 holdnál több földdel rendelkezőknek volt. A III. sz. végén jött divatba és kb. 1940-ig hordták. 1920 után már nemigen készült uj, csak "átforditották" a régieket. C/ _ábv_s_let_ Harisnya

, "harizsnya", női Pamutból kötött, térdig érő. Többnyire kézzel kötött és fehér. A III. sz.-ban álcaiában sima kötéssel készült /41. ábra/. A III. sz. lépegén a nagylányok és menyecskék harisnyáját kezdték mind' . ±e mintával kötni /17., 44., 45. ábra/. Fiataloknak gyászos alkalomra fekete "csököset" is kötöttek. Kisebb ünnepre piros, kék vagy rózsaszín a harisnya. Gazdagabbaknál már "ubbonos" korú lány is kapott kézzel kötött harisnyát. Bolti patentharisnyát gyerekek kezdtek először viselni, a XII-XX. sz. fordulóján. Majd a II. sz. eleje óta az öregek hétköznapi harisnyája ilyen. Fiatalok csak az első világháború után kezdtek hétköznap is harisnyát viselni, bolti feketét /47. ábra/. Az öregek ünnepi harisnyája az 1920-30-as évek óta gyári /fekete/, fiataloké az 1950-es évek óta /fehér/. A harisnyát az első világháború előtt "pántlikával", majd gumival szokták fölerősíteni, vagy kötött szalaggal. Nyáron, félcipőhöz viselik. 1920 óta csizmához is felveszik, a kapca alá.