Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

1920 előtt a legények a "kis ásztrigán sapkát" kedvelték, melynek átmérője 19 cm, magassága 5 cm. Hogy le ne essen a fejükről, kalapgumival, a "büszkekötővel" erősítették föl. Alkalmilag toll, bokréta, árvalányhaj, szalag került rá /50., 51. ábra/. MaKas sapka

, "sapka", "kalapsapka" a szűcsök szakmai elnevezésével: "árpádsapka" Magas kucsmaforma, báránybőrből. Fekete glottal bélelt. Karimája külön szabott, szélesebb /55-ös fejbőséghez 9 cm széles és 61 cm hosszú/, alatta keménypapír vagy vászon van. Magas tetejét benyomják. A XIX. sz. végén az idősebbek csúcsos tetejűt viseltek /34. ábra/. Máig többen hordanak hasonlót. Kal_aj2ok Férfi fejrevalók. Egy darabból préselt, nemezeit nyúlszőr Ta

gy gyapjú az anyaguk. Pörge kalap

, "pörge kalap" /103. ábra/

508 Fekete. Karimája egészen felhajlik a fölső rászre és fekete bársonnyal szegett. A XIX. sz. második felében terjedhetett el. A XIX. sz. végén ismert formája egészen kicsi, éppen csak fedi a fej tetejét. A XIX. sz. végén még gyértkek /34. ábra/, legények /41. ábra/ és fiatal házasok viselték. 1895 után már csak legények viselték. 1890 előtt jellegzetes disze volt a nagy "tuructoll" /41. Ibra/, amiből legények többet, házasok egyet tűztek ki, majd házasok egyáltalán nem tűzhettek ki strucctollat. A pörge kalap kb. 1900-ig ünneplő, 1910-ig hétköznapi. Az 1910-es évek elején "reguták" használták még, aztán kiment a divatból. Lapo

stete.iü kalap

, "kalap", kalaposnyelven: "bevasalt", az ujabb divatú "bevágottal" szemben Karimája fekvő. Teteje kereken van benyomva. A XIX. sz.-ban is ilyenforma kalapok lehettek gyakoriak. Idősebb férfiak emlékezet óta ilyent viseltek.