Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

A XIX. sz. folyamán mindig volt helybeli mester, aki kielégíthette az igényeket. Tudunk kapuvári kékfestőről 1817-19 között.

136 1828-ban egy működött Kapuvárott.

137 Majd 1866-ban feljegyzett adatok Preier Ferenc festő nevét őrizték meg, akinél pl. pozsonyi és kisfaludi születésű tanuld is volt.

133 Az 1876-os kimutatásban is szerepel kapuvári festő. A századfordultíra válságba került a kékfestő kisipar. Kapuvárott is abbahagyta működését az utolsd festő, Mesterházi. Eleinte csak köténynek valdt festettek. Ujdivatú anyagbdl először általában kötény vagy más, kisebb ruhadarab szokott készülni, csak később teljes öltözet. Az első helyi adatok is ezt mutatják: 1801-ben a gartai Németh Pál holmija között »1 kik Kötény",

140 1812-ben Németh Mátyásé között "Két Föstött Kik Kötin"

141 volt. A rábaközi /ünnepi/ viselet 1833-as és 1840-es leírásában nem szerepel kékfestőkelme, bizonyára már nagyon megszokott volt és inkább köznapi.

142 A század második felében a kapuvári parasztok kékre és feketére is szoktak festetni vásznat és gyolcsot: köténynek, gyerekgatyának.

143 Női öltözetnek gyolcsot festettek különböző mintákkal. Gyakori volt a kékfestő női ruha, "nem vöt olan cikornya ruhájuk" a kapuvári asszonyoknak, mint később. Mintás váll- és fejkendőket is viseltek, de a század végére már csak az öregek. Az egyetlen fennmaradt kapuvári, kékfestőmintát mutatja a 3. ábra.

144 A XX. sz. eleje dta nem működik Kapuvárott kékfestő, de a lakosság az 1960-as évekig is igényli, használja a kékJ

'estŐkelmét. A környéken a század elején még Hegykő, majd valamivel tovább Szany népe viselt még festőruhát. 45 Kapuvár fogyasztása még az utolsd évtizedekben is számottevő volt. Ez is azt mutatja, hogy Kapuvár, XIX. sz-i viszonylag gyors fejlődés után a XX. sz.-ban már visszamaradt, a régebbi viseletet konzerválta. A szükségletnek csak kisebb részét elégítették ki a