Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

de főleg Gartán. Ujabb nyári változata rövidujju. Neve: "dindi

". A "dindi" ujj szabása a 93. ábrán látható. A "dindit" a 30-as években kezdték viselni a "majoriak". Az 1950-es évek óta gazdák körében is gyakori, hétköznap is. b/ Az alsótestre kerülők: Alsógatya

, "alsógatya, sipgatya, komiszgatya", férfi Szabása: 96. ábra. Anyaga: gyolcs, "küttölös". Derékban kötőházba fűzött madzaggal húzzák össze. Csak csizmanadrág alá hordják. A katonaságnál ismerték meg, ott a "komiszruhához" tartozott ilyen szük alsógatya. A századfordulón kezdte átvenni a bő gatya alsóruha szerepét. 1920-ra általános lett. öregek máig ilyen alsót viselnek, nem gombosat. Nyitott bugyogó

, női

, "nyitottfenekü bugyogó, bugyogó" /99. ábra/ Anyaga korábban "parget", majd gyolcs, lenvászon. Szárának felső felét hátul nem varrják össze. Ujabban gyári bundanadrágot szoktak átalakítani ilyen formára. Hátul két oldalát egymásra hajtják felöltéskor és a derékpánt két végére varrt kötőket előrehozzák, hason kötik meg. A vászon hosszuing fölötte marad, kiviil. A bugyogó szára beleér a csizmába, becsavarják a kapcába. Az első világháború után kezdték viselni Rázósabb öregek. Csak a második világháború után lett gyakoribb. Néhány öregasszony máig ilyen bugyogót visel. Sok parasztaszszony viszont máig sem visel semmiféle bugyogót. Zárt bugyogó

, női, "bugyogó, táncos bugyogó" Szabása: 100. ábra. Szárait végig összevarrják. Combig ér. Szára vége és dereka is gumis.