Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

lékezet óta felnőttek is viselik ünnepen. Az ünnepi és kimenő régebben piros-fehér /24., 25., 42. ábra/, majd fehér himzéssel diszitett /26. ábra/. A XX. sz.-ban piros szin már csak a fiatalok ingén és inkább csak a kimenőn fordul elő. 1920 után már csak egy-két évtizedig viseltek a nagygazdák ilyen szabású inget. Akkor már csak "kivarrás" volt az ünnepin. - Ilyen inget adott jegybe régebben a menyasszony a vőlegénynek. A XX. sz. eleje óta hétköznap is többnyire gyolcsinget viselnek, sőt a szegényebbek "tarkából" is készitik a köznapi inget. Hosszuing

, "hosszú ing", "pintöl", "püntöl", női Vászon változatának szabása a 74. ábrán látható. Az 1900-as évekig készült vászonból. A századfordulón ujja, vállfoltja, pálhája pamutos vászon vagy gyolcs. A mellén "mizlik", esetleg géptüzés disziti. Ujja disze olyan, mint a vászon "kézelős ingó". Hasitéka gombbal csukódik. A XIX. sz. végén a felsőrószes pendelytől az alsóruha szerepét vette át. A XX. sz. eleje óta gyolcsból készül, líivel a gyolcs szélesebb a vászonnál, a gyolcsing dereka és ujja is bővebb. Eresztéke viszont fele olyan széles. A szoknyák rövidülésekor az ing is rövidebb lett. Már kislánykorban viselik, zubbony alá. Felnőtt nők nyáron sokszor csak ilyen ingben és melleses szoknyában dolgoznak, köténnyel, pruszlikkal. 1920 körül "bokros ing" alá is fölvették. 1930-40 óta átvette a rövid "kézelős ing" szerepét. Szükuiin ing

, "sipujju ing", "hosszú ing", női Szabása a 75. ábrán. Gyolcsból készül. Mellén "mizlik". Ujja sima, vagy, keskeny csipkeféle szegi /49. ábra/, esetleg fogasra vágott /6. ábra/. A legutóbbi évtizedekben már "tarkából" is készül. Eb. az első világháború óta általános. Kislánykorban is viselik már, zubbony alá. A nők télen ujjasok alatt vi se-