Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

foglalt rakásai Tannak. Megkötője a kötény anyagából, ami a "báb" folytatása. Általában hátulkötős, de szokták elöl is megkötni. Gyakrabban egymás mellé varrt két szél kelméből készül; krepdesinből vagy glottból néha csak egy szél. Fajtái; Munkához valók: festőből az 1940-es évek óta készül ilyen formára, mintás "csornai festőből" az 1950-es évek óta. "Csirázáshoz" 194Ö óta viselnek zsákvászonból készült "hararuhát", "harakötént". Legtöbbször glottból készül. A második világháború óta hétköznapi és kimenő, valamint kisebb ünneplő. Leginkább "lekötőshöz" illik, de "ricihez" is viselik. A gyolcsból készült lakodalmi főzőkötény és a fehérrel hímzett "táncos kötény" kb. 1930 óta "bábos". 2. Szabott kötények Melleskötény

, "melleskötén" Altalános forma, egyenes mellrésszel. Fehér vagy kékre festett vászon. A századfordulón férfiak és nők aratáshoz viselték. "Harakötény" is lehet ilyen formájú. Fodros kötény, "fodros kötén", női Lehet "félkötény" /40. ábra/, vagy ujabban "vállpántos". Anyaga fehér grenadin, esetleg aprómintás. Hátul magából csokorra kötik. Kislányoknak, iskolásoknak kimenő és ünnepi. 1920 óta hordják gazdacsaládokban. 1940 óta gyakoribb. B. Szoknyák Derékban rögzített ruhadarabok, amelyek bőven omolnak az alsótest köré. 1. Deréknál kezdődő szoknyák

, "félszoknyák", nőiek Nincs felső részük, egyenes szabásuak. Derékban 2-3 cm széles derékpánt fogja össze őket. Hasitékuk hátul van. Két-két felvarrt akasztójuk, "fülük", "csatjuk" van. Húzott szoknva

, "türáncos szoknya", "szoknya, összetolt ránccal" /ilyen van a 94. ábrán/.