Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

II, A test .

alakját lazán követő ruhadarabok A. Kökények Félig-meddig még sikba kiteríthető, de mindig a test meghatározott részére illesztendő ruhadarabok. Felkötve esetenként nyernek formát. Mindig legfelül viselt ruhadarabok. A férfiaké köznapra térden alul, "kólállóra" térden felül ér /42. ábra/. Emlékezet óta mindig viselik gatyához /51. ábra/,s az ünneplő kivételével nadrághoz is /50. ábra/. A gatyánál kissé rövidebb. Hasukon kötik meg. A nőké majdnem egyenlő hosszú a szoknyával. Nappal mindig viselik. 1. Egyenes darabból ké

szü

lt, szabatlan kötények Sima kötény

, "füles kötén" /62. ábra/ Egy szél kelméből készül, fönt-lent szegett. A férfiakén csak középen /hason/, a nőkén kétoldalt is "csípnek". Derékon körülvezetett madzagját elöl kötik össze. A XIX. sz.-ban főleg ilyenek lehettek a kötények. A XX. sz. elejéig viselték ünnepen is. Hétköznapra máig viselt. Fajtái: Nőknek lakodalmi főzéshez fehér gyolcs vagy vászon. Munkához, hétköznapra már a XIX. sz. legeleje óta kékre festett, férfinak, nőnek egyaránt. Az első világháború előtt fürdéskor a gyerekek és férfiak csak egy ilyen kötényt kötöttek magukra:a lábuk között hátrahúzták az alját és hátul bedugták a madzagja alá. Kisfiúk ünneplője, legények kimenője a századfordulóig fekete liszterből készült, géptüzéssel diszitve. Lehet simaszéltl /34. ábra/> de többnyire "fogas" /35. ábra/, kicsiknek néha fehérben is. 1900 előtt nők is hordtak hétköznap "fogas" kötényt. Kimenőnek, ujabban pedig munkához való kötény mindkét nemnek fekete glottból is készül. A felnőttek ünneplő köténye "szőr", csipkével szeg-