Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

is szereplő öltözékelem lényegében négyzetalaku textildarab, kétszeresen véve. Tollal töltött "angim" kerül bele. Mérete 70 . 70 cm. Anyaga köznapra "tarka", piros vagy kék kockás. Ünnepre gyolcs. A csecsemő lábát és törzsét, de a XX. sz. elejéig egyhónapos korig a gyermek kezét is belekötötték. A gyermekeket az első világháború előtt 6 hónapig, majd 4, végül 3 hónapig tartották pólyában. A "sarkos pólya" kb. a második világháborúig volt divatban. B. Hosszúkás Íextnda£abok Hosszúkás pelenka

, "abapelenka" Téglalap alakú flanelldarab, kartonnal szegve. A csecsemő hasát csavarják körül vele, a pelenka fölött, télen. Két-három hónapos korig viselik. A XX. sz. eleje óta szokás használni. Köldökfásli

. "kődökkötő", "kőgyökfásli" Hétköznapra gyolcsból, gazdagoknak damasztból való, 7-8 cm széles esik, 140 cm hosszú, egyik végén rávarrt madzaggal. Ünnepre 60-70 cm hosszú horgolt esik /fehér/. Három hónapig kötötték el vele a csecsemő köldökét, az 1940-es évekig. Pólyakötő

, "pólakötő": 39. ábra 150 cm hosszú, 4 cm széles esik, a két végén keskenyebb pántlika van rávarrva. Hétköznapra gyári gyapjuszövésü, ünnepre selyemszövésü mintás, vagy fehér fonalból horgolt és a szélébe fűzött szines gyapjufonallal diszitett. A "sarkos pólya" átkötésére szolgál. Nyakravaló

, "nyakravaló", férfi Gyapjúból kötött, "neccőt", csőszerű formára. Szines csikókat kötöttek bele. A két vége többnyire rojtos. Csokorra, "likra" kötötték, lelógott mellközépig. A századfordulóig 5-10 éves fiuk viselték /34. ábra/. 1910 után egyszeresen kötött esik volt; sálszerüen, "jánklihoz" viselték 10-14 éves fiuk.