Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

kivéve ez a kötény kifejezetten táncos alkalomra való/, a harisnya és a ""bokréta hajokba, mellekbe" /55., 117. ábra/. "Csatosuk" szines, de többnyire fehér alapú, esetleg egyszinü rózsaszin. Szép piros "purucukat" az első táncok után hitványabbra szokták felcserélni. A fehér táncos ruha pl. Burgenlandban is kifejezetten nagylányoknak való. A menyecskék már inkább "fejértarka" ruhában szoktak lenni tánckor Kapuvárott. Fehér vállkendőjük fölé általában vesznek még egy szines selyemkendőt is /55. ábra/. - Tánchoz a nők "jó bokrosán" öltöznek, de keményitett alsószoknyáik a templominál könnyebb, jobban mosható anyagból valók. A menyecskék fej viselete tánckor "esz szőritó". Akinek" volt "pillangós kobakja", ilyenkor mutogathatta legjobban /55. ábra/. /Csornán pl. külön lakodalomba való fejkötőféle is volt./ A szorító végeit ilyenkor minden menyecske felköti, mert "mikó táncot az ember, akadék vót" /55., 60. -bra/. Asszonyok tánckor lehettek legtovább felső kendő nélkül még akkor is, amikor koruknál fogva az utcán már "keszkenyőt kötöttek. A nők táncos cipője általában fekete. Csak kétnapos bál első napjára szokták felvenni a szebb,piros cipőt. Tánckor fontos járulék a kézben tartott zsebkendő. "Mindig a kezünkbe vót, amikor fölkérték a lánt táncolni, megfogták a zsebkendejit, annál fogva kiperditették, azt úk kesztek el táncolni." i Templomi alkalom Idesorolható alkalmak: mise, nagymise, körmenet, búcsú és egyéb egyházi események, szertartások. A ruházat legünnepélyesebb fajtája való a templomi alkalmakhoz. Anyagban, színben, díszekben és járulékokban leggazdagabb, legdrágább a templomi viselet. Főleg gyári anyagokból, gyári díszekkel állítják elő. Kis megszorítással igaz, amit a kapuváriak mondanak: