Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
g ir ors mozgású munka, melyben úgyis kimelegednek, öregeké a lassú tevékenység, a mi esőben, szélben, hidegben melegebb gönczöt igényel." Az alkalommal kapcsolatos igények kielégitése A munkaruhákon kivül - amelyekben szinte csak gyakorlati szempontok érvényesülnek - az alkalom szerint még három rétege lehetséges a kapuvári parasztviseletnek: kimenő táncos templomi /a templomi viseletben egyházi hatással is számolni kell/ Mind a négyféle alkalomnak megfelelő külön ruházata csak a nőknek, közülük is csak a fiataloknak és javakorabelieknek van. Aki még nem vagy már nem táncos korú, az ha el is megy táncos alkalmakra, csak kimenőnek megfelelő ruha van rajta. Az ilyen koruaknak csak háromféle alkalmi öltözékük van. A kislányok és idős nők számára pedig csak kétféle öltözködési változat van: köznapi és ünnepi. A férfiaknak legfeljebb háromféle alkalomra való öltözékük van. A fiataloknak és javakorbeliéknek a köznapin és templomin kivül "kólállő" ruhájuk is van, ami kimenő és táncos is egyben. A gyerekeknek és az öregeknek viszont . csak kétféle öltözékük van: köznapi és ünnepi. - Az ékesitő igényekkel járó alkalmak parasztviseletének országosan jellegzetes darabja a kö_tény_. Ez a ruhadarab ugyanis gyakorlati igények szülötte, mégis szivósan megmarad az ünnepi öltözékekben is. Ott azonban eredeti praktikus célja elhomályosul, már korántsem a ruha védelmét szolgálja, hanem ékesitő szerepet kap, diszitő és diszithető színfolt lesz a ruházatban. Jelölő szerepe is lehet; kivitelének különböző minősége az alkalmat, sőt a személyt is jelölheti. A városi ruházattal szemben kifejezetten a paraszti
