Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

1945 után A felszabadulás után megváltoztak a földbirtokviszonyok és a társadalom képlete is. 1945-ben maidnem az egész uradalmat, 11.985 kh-at Q7 fölosztottak 2.225 törpebirtokos között. ' Majd 1947-ben megalakult az első TSz, melyet 1959-ben négy követett. Az 1960-as években 9.237 holdat müveinek a TSz-ek, a többit Állami Gazdaság.-Egyéni gazda alig van.Sokan a Kistölgyfa major helyén létesült ÁG-ban dolgoznak. A volt napszámosok életszinvonala emelkedett. De a nagygazdáknak ma is előnyöket biztosít régi jómódjuk, pl. abban, hogy magasabb földjáradékot kapnak. Főleg kukoricát és cukorrépát termelnek, gabona és burgonya mellett. Végre elegendő földhöz jutott a kapuvári parasztság. De az asszonyok nemigen dolgoznak a mezőn. A fiatalok Kapuvárott is elfordulnak a mezőgazdaságtól. Folytatódik a háború előtt megkezdődött folyamat, egyre jelentősebb termelési ág lesz az ipar. Sokan dolgoznak erdészetben, helyi üzemekben és főleg városon, gyárban. A fiatalok munkahelyükről, más helységekből házasodnak, felbomlott az endogámia, nem köt már a föld. A vásárok már csak mezőgazdasági szerepüek. Iparcikkel, ruhával teljes mértékben az állami üzletek látják el a lakosságot. - A vallásnak, templombaj árasnak máig nagy szerepe van a kapuvári parasztság életében, mint általában a népviseletes helységekben.

98 Gimnázium is van Kapuvárott. Sokan főiskolákon tanulnak tovább. Föllendül a kultúra. 1964-ben korszerű műve99 lődési otthon épült az immár 11.629 lakosú Kapuvárott. 1959 óta a községnek múzeuma is van /Rábaközi Múzeum/. A gyűjtemény jelentős részét éppen a helyi parasztviselet anyaga képezi.