Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

a/ Ingvállas Az egész tárgyalt időszakban az ingvállas tipus tekinthető a nyárias öltözéknek,, Húsvéttól Katalin napig viselték a századfordulóig. /Csornán is "föltámadáskor" vették föl először a "bokros inget"./ A XX. sz.-ban már inkább csak a nyári 3-3 hónap viselete. Visszaszoruló öltözéktipus. Le£egj_sze_rübb vál_tp_zatj_ hosszuing szoknya Ilyen öltözékben fürdenek a Rábában. Komplett ingvállas öltözék: Jellemző darabok: megegyezik az alappal Kiegészítő darabok

: megegyezik az alappal + vállkendő /nagy vagy kicsi/, 34., 35. ábra - A lábbeli néha csizma, 34. ábra. Járulékok

: megegyezik az alappal + élővirág Példaként vázoljuk egy kapuvári menyecske 1880 körül viselt nyári köznapi öltözékét; kézelős hosszuing, "melleses szoknya", kantáron farpárna, karton pruszlik, két /melegben csak egy/ barhent alsószoknya és egy szebb barhent felsőszoknya, kékfestő kötény, kontyában szarufésü, fején "szoritó". Mezitláb van. /Elmondás alapján./ A kivetkőzés utja az ingvállas öltözékekből általában: nyáron is ujjasos öltözék viselete. - Az ingvállas öltözetek speciális, legösszetettebb fajtája a