Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
tartozik a parasztviseletbe, amely felsőrésszel egybevarrt. A hosszuing pedig egybeszabott. Tekintsük ezeket másodlagosnak, s igy a kapuvári felnőtt női öltözet a tárgyalt időszakban lényegében mégis kétrészes. Le£e£yj3Zj3rubb vál_tozatj_ felsőrészes pendely /más tájakon ing + pendely van/ esetleg: kötény Ehhez a hajviselet lányoknál csak lógó hajfonat lehet /kivéve a simát/, asszonyoknak pedig konty és a megfelelő fejrevalók. Ez a fajta öltözék csak a XIX. sz.-ban volt meg, bi452 zonyos munkákhoz. A nőiméi a további osztályozási lehetőséget nyújtó ruhadarabok, a felsőtestre kerülők elég sokfélék. Azon kivül szinte minden egyes ingszabás vagy ujjasféle más-más öltözködési tipus vezérdarabjának tekinthető. A kérdést leegyszerűsítve elégedjünk meg a két fő csoporttal, a rövidujjas hosszuujjas felosztással. Sajátos a női viseletben továbbá, hogy a fejviselet több jelölő szereppel bir, mint a férfi viseletben. Itt már a jellemző öltözékeiéinek körében is elkülönül a lányok és az asszonyok fejrevalója. A női viselet sokrétűbb, mint a férfi viselet, de változatai jobban össze is mosódnak. Ugyanis a hosszuujjas tipus bizonyos fokig csak rárétegződés a rövidujjasra, nagyon sok közös formai elemük van. Éppen ezért érdemes előbb általában áttekinteni a kapuvári szoknyás viselet elemeit, összefoglalni azt, amit mindkét tipusról egyaránt elmondhatunk. Majd ezt a szerkezeti vázat egészitjük ki a két változat sajátos elemeivel. A komplett női ruházat "elvont" alapja:
