Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

Kiegészítő darabok

: /bizonyos gyakorlati igények kielégítésére esetenként csatlakoznak az alaphoz/ hátai csukds ujjas előke hosszúkás pelenka A pólyáskornak csak első fázisában: köldökfásli Járulékok

: csuklón szalag Clsak lányoknak: fülbevaló /ez az egyetlen öltözékelem, amivel a nemeket megkülönböztették ebben az életkorban/ Példaként nézzük meg a 39. ábrán látható pólyást. Van rajta egy kis fehér ing, gyolcs alsó fejkötő, fehér műselyem felső fejkötő és "kis majkó", mindketten világos szinü "virágos szerszám", fehér gyolcshuzatu pólya, piros gyári szőttes pólyakötővel. Szanyban régiesebb pólyázási módra is emlékeznek, olyanféle készletet a Néprajzi iiuzeum is őriz: "A pólyásnak picin pelenka vót alul, hegyé meg nagy szép pelenka, fölhajtottuk a lába között, meg a kézit is bele." Kapuvárott a csecsemők öltözékében a kék=fiu és piros=lány színbeli megkülönböztetés csak 1920 után kezd feltűnni. Altalános szin a fehér, ez egyben ünnepélyességet /pl. keresztelőt/ is jelöl. Az ünnepélyességet különben a változatlanul meglevő alap daraboknak /"majkó", fejkötő, pólyahuzat/ jobb, szebb kivitele jelezte. A XX. sz.-ban a "majkó" ünnepélyes esetekben elengedhetetlen lett, tehát kifejezetten ékesítő szerepet is kapott. A kivetkőzés trtfja ebből az öltözéktipusból: készen vett ruhácskák, hosszúkás pólya.