Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

Kiegészítő darabok : /bizonyos gyakorlati igények kielégíté­sére esetenként csatlakoznak az alaphoz/ hátai csukds ujjas előke hosszúkás pelenka A pólyáskornak csak első fázisában: köldökfásli Járulékok : csuklón szalag Clsak lányoknak: fülbevaló /ez az egyetlen öltözéke­lem, amivel a nemeket megkülönböztet­ték ebben az életkorban/ Példaként nézzük meg a 39. ábrán látható pólyást. Van rajta egy kis fehér ing, gyolcs alsó fejkötő, fehér mű­selyem felső fejkötő és "kis majkó", mindketten világos szi­nü "virágos szerszám", fehér gyolcshuzatu pólya, piros gyári szőttes pólyakötővel. Szanyban régiesebb pólyázási módra is emlékeznek, o­lyanféle készletet a Néprajzi iiuzeum is őriz: "A pólyásnak picin pelenka vót alul, hegyé meg nagy szép pelenka, fölhaj­tottuk a lába között, meg a kézit is bele." Kapuvárott a csecsemők öltözékében a kék=fiu és pi­ros=lány színbeli megkülönböztetés csak 1920 után kezd fel­tűnni. Altalános szin a fehér, ez egyben ünnepélyességet /pl. keresztelőt/ is jelöl. Az ünnepélyességet különben a változatlanul meglevő alap daraboknak /"majkó", fejkötő, pó­lyahuzat/ jobb, szebb kivitele jelezte. A XX. sz.-ban a "majkó" ünnepélyes esetekben elengedhetetlen lett, tehát ki­fejezetten ékesítő szerepet is kapott. A kivetkőzés trtfja ebből az öltözéktipusból: készen vett ruhácskák, hosszúkás pólya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom