Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

II. A_vi

selet_elenei e^üttesekbeja: öl^öjzéktjjpjasok /ahogyan a kapuvári parasztság öltözködésében, az életben megjelennek a ruhadarabok/ A funkcionáló ruhadarabok és az öltözék más elemei mindig egyszerre többen, mégpedig bizonyos technikai szint és szokások megszabta rend szerint csoportosulva jelennek meg. Egy-egy közösség öltözködési kultúráját vizsgálva el szokás választani az életkori csoportokat /gyermekek és felnőttek/ és /főként a felnőttek körében/ a nemeket /férfiak és nők/. IIa a ruházat formai oldaláról szemlélve végzünk is felosztást, a kapott öltözéktipusok fedni fogják a fenti, az ember szempontjából történt csoportosítást. a tárgyalt időszakban a kapuvári viseletben a szabás legáltalánosabb jegyei szerint két fő tipus különböztethető meg: 1. egybeszabott ruhák és 2. derékban elválasztott, kétrészes ruhák. Sz a jelleg az öltözék egyes, vezérdarabnak tekinthető elemein nyilvánul meg. Igy az ing vagy a zubbony adja meg az egybeszabott jelleget a gyermekek /azon belül két életkori csoport/ egész öltözékének; az ing és gatya vagy nadrág; az ingváll vagy ujjas és szoknya pedig a kétrészes jelleget a felnőttek öltözékének. A fő csoportok tulajdonképp minden magyar népviseletben ugyanezek. De pl. a délszláv nemzetiségeknél már más a helyzet; ott a felnőtt nők ruházata is lényegében egybeszabott, mert egy hosszú ing adja a fő jelleget. További lényeges szabásbeli megoszlást a kétrészes öltözékeknél találunk. Elsősorban az alsótestre kerülő ruhadarab alakját kell figyelembe venni, itt van nagyobb különbség. Ez pedig lehet "kétszáru", vagyis nadrágféleség és